„Felhatalmazást kaptam a kormánytól egy koncepció elkészítésére, ebben javaslom az egészségbiztosításról szóló 2008. évi I.-es törvény hatályon kívül helyezését” – ezzel a mondattal pecsételődött meg valószínűleg végleg a pénztártörvény sorsa.
Új feladat: visszavonni (Fotó: MTI)
Mint arról a FigyelőNet is beszámolt: Székely Tamás új egészségügyi miniszter csütörtökön a Világgazdaság szakmai konferenciáján jelentette be, hogy a jogszabály visszavonását javasolja. Kökény Mihály, az MSZP vezető szakpolitikusa pedig egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: természetesen van politikai támogatás a miniszteri bejelentés mögött, egyeztetett véleményről van szó.
Megosztott szocialisták
Végső döntés ugyanakkor még nincs, a Székely által elkészített koncepcióról jövő szerdán tárgyal a kormány. A bejelentés ugyanakkor azt jelzi, hogy végéhez közeledik az MSZP-n belüli vita. Eddig ugyanis a frakció megosztott volt abban a kérdésben, hogy visszavonják-e vagy csak módosítsák a törvényt.
A döntés egy lassan két éve húzódó történet végére tehet pontot. A koalíciós pártok már 2006-ban is vitáztak az egészségbiztosítás átalakításának mikéntjéről. Kezdetben az álláspontok meglehetősen messze voltak egymástól: a szabad demokraták egymással versengő magánbiztosítókat szerettek volna látni az egészségügyben, a szocialisták viszont az alapellátásba semmiképpen nem akarták beengedni az üzleti biztosítókat, a magáncégek csak a kiegészítő szolgáltatások terén kaptak volna szerepet.
Sólyom is visszaküldte
A végül megalkotott kompromisszumos többpénztáras rendszer számtalan, éjszakába nyúló koalíciós egyeztetés eredménye. A törvényt 2007. december 17-én név szerinti szavazással fogadta el a parlament, ám Sólyom László megfontolásra visszaküldte a jogszabályt.
Idén február 11-én néhány kisebb változtatással az MSZP és az SZDSZ ismét megszavazta a pénztártörvényt. A március 9-i népszavazás azonban teljesen megváltoztatta a politikai helyzetet. Április elején pedig a már kisebbségi kormányzásra készülő szocialisták bejelentették: a korábban elfogadott formában biztos nem valósítják meg a törvényt.
Csakhogy a megszavazott pénztártörvény értelemszerűen még februárban hatályba lépett, és ennek megfelelően – a politikai csatározásoktól függetlenül – elkezdődött a végrehajtása. Így történhetett meg, hogy a Fővárosi Bíróságon bejegyezték a 22 megyei pénztárat – akkor, amikor igazából már egyik párt sem akarta az új rendszert.
Százmilliós átcsoportosítás
A jogszabály ugyanis előírta, hogy a hatályba lépés után harminc nappal a pénzügyminiszternek el kell kezdenie a pénztárak megalakítását, erre a kormány át is csoportosított 761 millió forintot.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint eddig 440 millió forintba került a pénztárak megalapítása, ezzel párhuzamosan kinevezték a 22 pénztár vezérigazgatóját is. A tárca hangsúlyozta: a pénzügyminiszter a hatályban lévő törvény alapján járt el, a pénztári vezetők pedig bármikor visszahívhatók a posztjukról, s ezt meg is teszi a PM, ha módosul a törvény – áll a közleményben.
A törvényben előírt következő tennivaló egyébként egy nemzetközi pályázat kiírása a pénztárak kisebbségi tulajdonrészeinek értékesítésére. Ezt azonban nem köti konkrét időponthoz a jogszabály.
—-Kampányra szórt pénzek—-
Egyébként azt a többpénztáras rendszert – amelytől most minden eszközzel próbál szabadulni az MSZP – tavaly decemberben még egy intenzív tájékoztatási kampánnyal próbálta megszerettetni az emberekkel a kormány.
Több hirdetés is megjelent az „Egy biztosító – több pénztár” szlogennel, tájékoztató füzetet is készített a Miniszterelnöki Hivatal és magyarázó rádiós spotokból sem volt hiány. Hogy mindez mennyibe került, arról nem találtunk pontos információt se a Miniszterelnöki Hivatal, se az egészségügyi tárca honlapján. Horváth Ágnes, volt egészségügyi miniszter egy korábbi interjúban „néhány tízmillió” forintról beszélt.
És akkor még nem említettük a lakossági fórumokat. Több MSZP-s képviselő is helyi fórumokon próbálta meggyőzni a lakosságot arról, hogy szükség van a magántőke bevonására és a pénztártörvényre.
Jogtechnikai csavarok
A pénztártörvény hatályon kívül helyezéséhez a parlamenti többséget várhatóan meg tudja szerezni az MSZP. A Fidesz már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést. A visszavonás azonban nem oldható meg egyetlen tollvonással.
Néhány nappal ezelőtt épp maga Székely Tamás egészségügyi miniszter beszélt arról, hogy problematikus lehet a törvény visszavonása, hiszen az gyakorlatilag a teljes egészségügyi joganyagot érinti, így ha hatályon kívül helyezik, több terület is szabályozatlanul maradhat.
A pénztártörvény ugyanis a biztosítás átalakításán túl egyebek mellett részletesen szabályozza a várólistákkal kapcsolatos kérdéseket, pontosítja az Egészségbiztosítási Felügyelet feladatait, s ezzel a jogszabállyal akarták megoldani a régóta ígért elektronikus taj-kártya bevezetését is.
Részletek a jövő héten
Kökény Mihály (MSZP) azt mondta: jelenleg is szakértők dolgoznak azon, hogy mely részeit kell megtartani a törvénynek és ez jogtechnikailag miként oldható meg. A részletek jövő szerdán derülhetnek ki.
Várhatóan ugyanekkor válhat majd világosabbá a Székely-koncepció, vagyis az, hogy mit akar a kormány a pénztártörvény helyett. Egyelőre csak annyit lehet biztosan tudni, hogy az új miniszter meg akarja erősíteni az egészségbiztosítót, amely a jelenleginél jóval több jogosítványt kapna: például szigorúbban ellenőrizhetne és önállóbban gazdálkodhatna.
A tervek között szerepel, hogy a biztosító szabadabban dönthetne arról, mely egészségügyi szolgáltatókkal köt szerződést. Emellett a miniszter számára kiemelten fontos a területi különbségek kiegyenlítése.
Mégis több biztosító?
Arról, mint mondta, még nincs döntés, hogy mindez a mostani egy biztosító megerősítésével érhető el, vagy – az MSZP egy korábbi elképzelésének megfelelően – létrejöhet több állami, területi pénztár az OEP mellett.
