A 60-as és 70-es években az Egyesült Államok összesen 109 milliárd dollárt költött arra, hogy némi „holdat” szállítson a Földre – most a 2,6 milliárd dolláros költségvetésű marsjáró Új-Mexikó államból származó bazaltos kőzetet vitt magával. S bár ez önmagában feleslegesnek tűnhet – pláne, hogy az egész Curiosity földi anyagokból lett összerakva –, a NASA elmondása szerint nem öncélú a talaj utaztatása.
A mozgó laboratórium fedélzetén ugyanis egyebek mellett megtalálható a kanadai fejlesztésű alfa-részecske/röntgen-spektrométer (rövidítve csak APXS), amelynek segítségével megállapítható a Curiosity útjába kerülő kőzetminták kémiai összetétele. A szakemberek az eszköz megfelelő működését nem bízták a földi beállításokra, a nagyjából 3,5 cm átmérőjű „hazai” talajminta viszonyítási pontként szolgál a tökéletes kalibrációhoz.
