Ünnepélyes külsőségek között, több államfő és Samuel Bodman amerikai energiaügyi miniszter jelenlétében avatták fel a nemzetközi konzorcium által épített stratégiai jelentőségű csővezetéket, amely 1770 kilométer hosszan vezet Azerbajdzsánon és Grúzián át a törökországi Ceyhan kikötőjébe.
Az Egyesült Államok, amely támogatta a mintegy 4 milliárd dollárba kerülő beruházást, azt reméli, hogy enyhíti a közel-keleti kőolajtól való függőségét. Az olajcsővezeték az év végén éri el kapacitása csúcsát, a teljes terhelés melletti 10 millió hordós kapacitást. 2005 negyedik negyedében töltik majd fel Ceyhanban az első tartályhajót a csővezetékből kikerülő nyersolajjal. A csővezeték napi 1 millió hordó nyersolaj- a világtermelés nagyjából 1 százaléka – szállítására lesz képes, ha teljes kapacitással üzemel.
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet bírálta a csővezeték üzembe helyezését, azzal érvelve, hogy azt részben földrengésveszélyes területen, illetve Grúziában politikai okokból természetvédelmi területen át vezették át. A Greenpaece szerint a környezet szempontjából érzékeny állapotban lévő Kaszpi-tengert feláldozták a gazdasági érdekeknek.
