Az uniós költségvetésének témája elemzők szerint most várhatóan fél évre, a július elsején kezdődő brit elnökség idejére lekerül a napirendről – a büdzséről a 2006-os osztrák vezetés során tárgyalhatnak újra.
Az értékelések szerint így alkotmányos szerződés és hosszú távú költségvetés nélkül, a további bővítést illető bizonytalanságok szorításában folytatódik az Európai Unió élete az állam- és kormányfők minden idők egyik legeredménytelenebbjének bizonyult találkozója után.
Többen engedtek is volna
Juncker szomorú
“Európa iránti lelkesedésem nagy csapást szenvedett ma éjjel” – sajnálkozott Juncker – “szomorú vagyok, és szégyellem magam az elhangzottak miatt” – írja za eurohirek.hu. Juncker arra utalt, hogy a legszegényebb országok még azt is felajánlották: lemondanak a nekik tervezett támogatás egy részéről az egyezség érdekében.
A tavaly csatlakozott új tagállamok – köztük Magyarország – támogatásuk egy részének felajánlásával az utolsó pillanatban látványos erőfeszítést tettek a 2007-2013 közötti költségvetési megállapodás megmentésére, de a kompromisszum nagy ellenzése miatt ez sem vezethetett sikerre. (A luxemburgi soros elnökség által előterjesztett kompromisszumos költségvetés leírását itt olvashatja >>)
London azért ellenezte a megállapodást, mert az nem adott lehetőséget a mezőgazdasági támogatások uniós rendszerének és azzal a költségvetés szerkezetének újratárgyalására, illetve befagyasztotta volna a tagországok közül egyedül Nagy-Britanniának járó évi 4-5 milliárd eurós visszatérítést. Svédországnak és Hollandiának ugyancsak befizetéseik nagyságával volt problémája. Hollandia már korábban jelezte: nem akar többé a közösség egy főre jutó legnagyobb nettó befizetője lenni, és amely kevesli az elnökség által eddig a nettó befizetőknek felajánlott költségvetési kompenzációt. Spanyolország ugyanakkor haszonélvezői részesedésének csökkenése miatt szavazott nemmel a javaslatra.
Mély válságban az EU
A találkozó után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az Európai Unió mély válságát állapította meg, egyúttal szégyenteljesnek nevezte, hogy a szegényebb tagoknak kellett részesedésük csökkentését felajánlaniuk a megállapodás érdekében. Vele együtt Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök egyértelműen az álláspontjához mindvégig mereven ragaszkodó Nagy-Britanniát, illetve Hollandiát hibáztatta a megállapodás elmaradásáért.
Tony Blair brit miniszterelnök reménykedett, hogy az EU a megállapodás elmaradása ellenére töretlenül tovább tud fejlődni. Megismételte, hogy London elengedhetetlennek tartja a mezőgazdasági támogatások rendszerének megváltoztatását, és a kiadások egy részének a versenyképesség javítására fordítását. Blair szerint az unió keresztúthoz érkezett, meg kell változtatnia útirányát, ha válaszolni akar állampolgárai aggodalmaira: nem lehet figyelmen kívül hagyni a két népszavazáson kifejezésre jutott elutasítást (Franciaország és Hollandia nemrégiben leszavazta a közös alkotmányt).
A másik leginkább bírált vezető, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök megismételte, hogy a holland nettó befizetői részesedés túlzóan magas, azt mindenképpen arányos szintre kell csökkenteni. Göran Persson svéd kormányfő úgy vélte, a bevételek és kiadások elosztása az országa által elutasított javaslatban nem volt igazságos, és bejelentette, hogy Stockholm hamarosan maga fog új elképzelést ismertetni.
Az alkotmányról nem mondanak le
Az EU alkotmányos szerződésének franciaországi és hollandiai népszavazásos elutasítását követően, három héten belül ez az uniós integrációs politika harmadik kudarca. Arról mindazonáltal már csütörtökön döntöttek a tagországok vezetői, hogy az alkotmány életbe léptetéséről nem mondanak le, csupán mérlegelési időszakot adnak maguknak, és nem tartják már érvényesnek a szerződés ratifikációjának befejezésére eredetileg kitűzött 2006. november 1-jei határidőt. Több, eddig népszavazásra készülő tagállam jelentette be azt, hogy egyelőre elhalasztja a referendumot.
A gondokra orvosságként Jacques Chirac őszre egy rendkívüli csúcsértekezlet összehívását javasolja. Itt a tagállamok áttekinthetnék az alkotmányozási folyamatot, illetve terítékre kerülne az a sokak által hangoztatott nézet, hogy az EU elszakadt polgáraitól. Az ötletet Gerhard Schröder, német kancellár is támogatta.
