Feltehetően mindkét ország teljesíti a belépés feltételeit 2007. január 1-jére, ha a hátralévő legszükségesebb intézkedéseket haladéktalanul megteszi – állapította meg a témáról kedden Strasbourgban kiadott jelentésében az Európai Bizottság. A következő évben Bulgária 545 millió, Románia pedig 1155 millió eurós uniós támogatást kap – jelentette ki Olli Rehn bővítési biztos.
Mindkét tagjelölt teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait, de további lépésekre van szükség, mindenekelőtt a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform végrehajtása, a – főként a magasabb rangú hivatalnokokat érintő – korrupció elleni harc, az emberi jogok és a kisebbségek védelme területén – mondta Rehn.
A bővítési biztos úgy fogalmazott, a két ország remélhetőleg teljesíteni fogja a gazdasági kritériumokat. Rehn kiemelte az igen magas gazdasági növekedést és azt, hogy Romániában és Bulgáriában is komoly gazdasági szerkezetváltás megy végbe. Bulgáriának fokozott figyelmet kell fordítania ugyanakkor a folyó fizetési mérleg helyrehozására és a munkaerő-piaci reformokra, Romániának pedig a bérpolitikára és a költségvetés bevételi oldalára kellene koncentrálnia a biztos szerint.
Jogi hiányosságok
A Bizottság komolyan aggódik amiatt, képes lesz-e Románia és Bulgária megfelelni a közösségi joganyag mintegy tizedét kitevő szabálytömegnek – mondta Rehn. Ezeken a területeken azonnali, komoly erőfeszítésekre van szükség, különben a két ország valószínűleg nem fog megfelelni a kritériumoknak – fogalmazott a bővítési biztos. Rehn itt külön említette Bulgária esetében a biztosítás nélküli közúti gépjárművek nagy számát, illetve a romániai adózási rendszer hiányosságait.
A mindkét országra jellemző súlyos hiányosságok között említette a biztos az uniós pénzek fogadásához szükséges intézmények – különösen az agrár-, illetve regionális támogatásokat kifizető ügynökségek – hiányát, valamint a külső határőrizet, az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság területén való lemaradást.
Csatlakozás – nem minden áron
Rehn azt mondta, a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a két ország lépéseit, és ha szükséges, a csatlakozás 2007-es időpontjának egy évvel történő elhalasztását fogja javasolni. A biztos mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy Románia és Bulgária meghozza a szükséges intézkedéseket, és elkerülhető lesz a bővítés dátumának kitolása.
„Ha komoly hiányosságokat tapasztalunk, egy pillanatig sem fogunk hezitálni” – fogalmazott Rehn, aki szerint ebben az esetben nemcsak a csatlakozás elhalasztására, hanem egyéb védzáradékok életbe léptetésére is számíthat a két ország.
Elégedettség és ellenvetések magyar oldalról
Gál Kinga fideszes magyar EP-képviselő szerint felemásra sikeredett a Romániáról szóló országjelentés, amely a sok pozitívum mellett számos hiányosságot is felsorol. A képviselőnő szerint „miközben hangzatos eredményekről hallhatunk, és a kisebbségi sorban élő 1,6 milliós magyarság sorsának rendezettségéről értesülünk”, „akárcsak a kisebbségi törvényt, a részmegoldások egyetlen darabját sem sikerül elfogadtatni”. Gál azt mondta: „Ugyan a jelentés még pozitívumként emlegeti, a kisebbségi törvényt a román szenátus mégis elutasította a tegnapi napon”. Gál úgy fogalmazott, Romániában „szó sem eshet kulturális, de semmiféle autonómiáról, amely valóban megoldást jelentene a nagyszámú magyar közösség számára”
Képviselőtársa Szent-Iványi István szerint közös európai érdek, hogy Románia 2007. január 1-jével csatlakozhasson az unióhoz. A szabad demokrata politikus Románia hiányosságai között említette a Magyarország szempontjából is lényeges környezetvédelmi problémákat, az igazságügyi reformmal, a jövő évi költségvetéssel, a romák helyzetével és a korrupció elleni harccal kapcsolatos gondokat. A 2007-es csatlakozásra Romániának reális esélye van, „ehhez minden segítséget meg fog kapni a liberálisoktól és a többi párttól is, de a munka java részét magának kell elvégeznie” – mondta Szent-Iványi.
Olajos Péter, az MDF egyetlen képviselője az iránt érdeklődött, mi lesz a sorsa a csatlakozási tárgyalások lezárta és a tényleges csatlakozás közötti időben elkészült uniós irányelveknek. A politikus kiemelte a bányászati hulladékokról szóló irányelvet, amelyet éppen a 2000-ben történt romániai ciánszennyezést követően kezdeményezett a Bizottság.
A képviselő azt mondta, a bányakatasztrófa óta eltelt időben nem született kártérítési ítélet, a kitermelő cég pedig továbbra is zavartalanul működik. „Azért is támogatom Románia uniós tagságát, hogy teljes mértékben vonatkozzanak rá az uniós szabályok, és hogy azok betartását ki tudjuk kényszeríteni” – fogalmazott Olajos Péter.
