Ki nyithat még?
Az előzetes hírek szerint Dánia, Spanyolország és Portugália is azon régi tagállamok közé tartozik, amelyektől pozitív döntés várható a munkaerő szabad áramlásának korlátozásáról.
A finn kormány és a helyi szakszervezetek között létrejött megállapodás eredményeként pénteken biztossá vált, hogy Finnország 2006. május 1-től biztosítani fogja a szabad munkavállalást az új tagállamok állampolgárainak – tájékoztatta a FigyelőNetet az Európai Ügyek Hivatalának sajtóosztálya. A döntést péntek este megerősítette Csizmár Gábor munkaügyi miniszter is. Bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a 2004 végi adatok szerint 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban. Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott ebben az időszakban.
Az FN értesülései szerint a kormány beadványáról még februárban szavaz a finn parlament. A döntést több, a liberalizáció várható hatásait vizsgáló tanulmány előzte meg, a nyitás mellett a szabad munkaerő-áramlás elve, továbbá a Finnországban egyes terülteken tapasztalható munkaerőhiány állt, a javaslatot ellenzők pedig attól tartottak, hogy az ezer tó országába tömegével érkeznek majd a munkát keresők. A budapesti finn követség lapunknak nyilatkozó munkatársa nem tart az utóbbitól.
A társadalmi szervezeteket is tömörítő bizottsági döntéssel egyre valószínűbb, hogy a szélesebb közvélemény is támogatja a munkaerőpiac megnyitását, így feltehetően a finn parlament is támogatni fogja a javaslatot.
Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter üdvözli a finn döntést: Finnország az Európai Bizottság e héten közétett jelentésével és a magyar Kormány álláspontjával összhangban álló döntést hozott.
Az ellenzék is támogatja
Jari Vilén, korábbi kereskedelmi és ipari miniszter, jelenleg a finn parlamentben ellenzékben lévő, jobboldali Nemzeti Koalíció Pártja képviselője a FigyelőNetnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy hosszú idő óta ez a finn kormányzat egyetlen jó döntése – ami a finn politikai közbeszédben roppant erős kritikának számít. Vilén szerint a döntés jelzi az ország elkötelezettségét nemcsak az európai értékek, hanem az új tagországok irányába is, ezzel a döntéssel pedig meg is valósítják mindazt, amit korábban már megígértek. Finnország számára ez pedig azért nagyon fontos, mert az országnak korábban nagyon zárt, tradicionális volt a munkaerőpiaca, ezzel a döntéssel pedig egy átlátható és átjárható teret teremtenek a munkavállalóknak. Ezután a munkaerő szabadon jöhet és mehet, ahogy azt a lehetőségek engedik.
Összhangban a Bizottsággal
Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott jelentése a szabad munkavállalás korlátozása ellen foglalt állást, és azok felülvizsgálatának megfontolását ajánlotta a régi EU-tagállamoknak. A régi tagállamok közül 12 ugyanis korlátozó intézkedéseket tartott fenn az újonnan csatlakozó országok munkavállalóival szemben. A bizottsági jelentés az elmúlt két év tapasztalatai alapján készült, és arra a következtetésre jutott, hogy nincs közvetlen összefüggés a munkaerő-áramlás és az elmúlt két évben alkalmazott átmeneti intézkedés között, aminek lehetőségével élve a 15 régi EU-tagállamból 12 fenntartotta a korlátozásokat az új tagállamok munkavállalóival szemben.
Nagy-Britanniába és Svédországba ugyanis körülbelül annyi, ha nem kevesebb munkavállaló érkezett a nyolc közép- és kelet-európai országból, mint azokba az államokba, amelyek éltek az átmeneti időszak lehetőségével. A munkaerő vándorlását a Bizottság szerint a kereslet-kínálattal összefüggő tényezők befolyásolják. „Az átmeneti időszakok csak késleltetni fogják a régi tagállamokban a munkaerőpiac alkalmazkodását” – szögezi le az elemző dokumentum.
Magyarok az EU-ban
Viszonylag magas, 1100, illetve 900 azok száma akik Olaszországban, illetve Hollandiában dolgoztak, néhány százan Spanyolországban és Görögországban vállaltak munkát. A többi régi uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozott.
