A mobilitás európai évének célja, hogy növelje a más országban vagy új munkakörben való elhelyezkedés előnyeinek ismeretét és jobb megértését, és rávilágítson arra, hogyan segítheti elő az Európai Unió a munkavállalóinak mobilitását. Az ez alkalomból Brüsszelben közzétett adatok szerint jóllehet a lakosság 53 százaléka kiemelten fontosnak tartja a munkavállalói és utazási szabadságot, ma az európaiaknak csak mintegy 2 százaléka él származási országán kívül egy másik EU-országban. Ez az arány az utóbbi harminc évben alig változott.
Az európaiak a munkahelyüket sem változtatják túlságosan gyakran: átlagosan 10,6 évig maradnak egy-egy állásban az Európai Unióban, szemben az Egyesült Államokkal, ahol az átlag 6,5 év. Magyarországon, Ausztriában és Írországban a lakosságnak csak egynegyede lenne kész külföldön munkát vállalni, míg például Lengyelországban ez az arány eléri az 50 százalékot is.
Az európai év 10 millió eurós költségvetését a mobilitással kapcsolatos tudatosságot elősegítő projekteknek és nagyobb rendezvények szervezésének szentelik: ilyen lesz a júniusban tartandó bécsi mobilitás-konferencia és a szeptemberi európai állásbörze, amelynek keretében több mint ötven európai városban szerveznek állásbörzéket. A tervek között szerepelnek az egyik európai televíziós csatornán, valamint 2006 decemberében Párizsban megrendezendő mobilitási estek, az európai metrókban terjesztett Metró újságokban indítandó reklámkampány, a mobilitás értékeit felmutató új filmek, és a munkavállalói mobilitás európai évének szentelt weboldalon megjelenő vita- és információcserélő lehetőség is.
Az uniós lakosság széles körében közvélemény-kutatásokat végző Eurobarométer egyik közelmúltban folytatott felmérése során a megkérdezettek többsége elismerte, hogy a mobilitás kedvező lehet a munkavállalási kilátások szempontjából. Ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy míg a származási területükön kívül is munkát keresők 59 százaléka talált állást egy éven belül, addig a helyben maradóknak összesen csak 35 százaléka.
