A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatában kimondta, hogy a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat, a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, az igazságügyi alkalmazottakat, az ügyészségi szolgálati viszonyban állókat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit 2004-re is megillette az egyhavi különjuttatás, amelynek kifizetéséről 2005. január 17-én kellett intézkedni.
Az LB határozatában rámutat arra, hogy ha a munkáltató ekkor egyhavi különjuttatást fizetett, ezzel a 2004. évi járandóság megfizetését teljesítette, a tárgyévet követő januári kifizetési szabályoknak megfelelően. Ilyen esetben a munkavállaló a 2004. évre vonatkozó igényt – függetlenül a munkáltató jogszabály-értelmezésétől, a kifizetés jogcímének megjelölésétől – alappal nem támaszthat. A közlemény szerint a döntés vélhetően elsősorban azokat érinti, akiknek jogviszonya 2004. december 31-ével megszűnt.
Az előbbiekből az is következik, hogy a 2005. évi juttatásról 2006. januárban kellett az időközben változott jogszabályoknak megfelelően intézkedni – közölte Surányi Tímea, az LB sajtófőnöke.
Surányi Tímea az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a jogegységi határozatra azért volt szükség, mert több per is folyamatban van az ügy kapcsán. Azt nem lehet megjósolni, hogy e határozat után indulnak-e újabb perek – tette hozzá.
A tavaly november 7-én megszavazott 2004. évi zárszámadási törvénybe az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslatára került be a 13. havi bér új szabályozása, részben az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 12-i döntése nyomán. Az Ab részben megsemmisítette a közszféra egyes illetménytörvényeinek ama rendelkezéseit, amelyek az egyhavi különjuttatásra (13. havi illetményre) való jogosultság feltételeit határozták meg. Az Ab határozata szerint önkényes, és ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennálló jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon – január 1-jén – fennáll-e.
Az Ab kimondta: a törvényhozó nem alkotta meg a megfelelő átmeneti szabályokat a 13. havi fizetés „0.” havi fizetéssé való átalakításakor, és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg. Korábban több munkavállalói és érdekképviseleti szervezet, valamint egy magánszemély kérte alkotmánybírósági beadványában annak megállapítását, hogy az addig 13. haviként adott juttatás rendszerének módosítása a nyugdíjba vonulókat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a 2004 második felében felmentett közalkalmazottakat pedig jogtalanul zárja ki e körből.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
