Ennek a keretében közel egymillió, EU-szerte betöltendő állást tettek közzé egy új uniós álláskereső honlapon, amit az úgynevezett munkavállalói mobilitás európai évének kezdete alkalmából hoztak létre.
Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter hétfőn a munkanélküliség növekedésével indokolta azt, hogy Ausztria miért nem nyitja meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott államok előtt.
Amikor 2004 májusában az EU-hoz 10 új állam csatlakozott, 12 régi tagország, köztük Ausztria, két évre korlátozta a szabad munkaerő-beáramlást az új országokból arra hivatkozva, hogy az olcsóbb munkaerő károsan befolyásolhatja saját munkaerőpiacukat. Ez a két év idén május elsején jár le, és még ezt megelőzően az érintett országoknak dönteniük kell: meghosszabbítják-e döntésüket újabb három esztendőre, vagy feloldják a tilalmakat. Németország és Ausztria – amelyek az új tagok szomszédjaiként leginkább tartanak az esetleges „munkavállalói áradattól”, és ahol amúgy is nagy a munkanélküliség – már több alkalommal jelezték, hogy meghosszabbítják majd a tilalmakat.
A régi uniós tagok közül csak három állam, Nagy-Britannia, Írország és Svédország engedélyezte korlátozás nélkül már 2004. májustól az új tagországok állampolgárainak a munkavállalást. Az előző két évben a korlátozást választó országok közül Spanyolország jelentett be februárban, hogy 2006 május 1-jévelmegnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Finnországban is kedvező döntés született, hiszen egy több társadalmi szervezetet tömörítő bizottság támogatja a piacnyitást, így feltehetően a parlamenti szavazáson is több részről voksolnak majd igennel.
A korlátozásokat a 2004. májustól számított hét év után már nem lehet meghosszabbítani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
