Pénzügy

Hangosabbak a szakszervezetek

A szakszervezetek a rendszerváltozás óta nem látott aktivitással vették ki részüket május elseje ünnepléséből. A szakszervezeti érdekérvényesítés, úgy tűnik, egyelőre a kormányzattól is függ.


És az EU?

Pataki szerint az Európai Unióval való folytonos összevetés nem mindig szerencsés, hiszen még az Unió országain belül is nagyok az eltérések, hogy mennyire tartják tiszteletben a munkavállalók jogait. Egy skandináv országban például gyakorlatilag elképzelhetetlen a feketén foglalkoztatás, míg Magyarországon, Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Olaszországban az egyik legnagyobb feszültséget kiváltó torzulás.

Idén május elsején két helyszínen hívták fel magukra a figyelmet a szakszervezetek. A hagyományos felvonulási helyszín közvetlen közelében, a Kodály köröndön gyűltek össze az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési fórumának tagjai, szimpatizánsai. Míg azonban ők nagygyűlést szerveztek, a Liga Szakszervezetek már nyílt demonstrációt tartottak több érdekvédelmi szervezet együttműködésével a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium előtt. A helyszín megválasztásával is üzenetet akartak közvetíteni.

Erősödnek a szakszervezetek?

Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke a FigyelőNetnek elmondta, hogy a szakszervezetek idén május elsején sem tettek mást, mint amit szoktak: reagáltak egy adott helyzetre. Meglátása szerint fel kell lépni a Magyarországon több helyen jellemző munkáltatói magatartás ellen. A gyűlés emellett alkalmas arra is, hogy megmutassák, a szervezetek mögött valós támogatottság áll.

Pataki Péter a hazai szakszervezetek tevékenységét és sikereit firtató kérdésre elmondta, a szakszervezetek jelentős sikereket értek el az előző években: több a munkavállalókat kedvezően érintő törvény is született, keményedett a munkaügyi ellenőrzés, megemelkedtek a kiszabható bírságok, a munkaügyi ellenőrök létszáma jelentősen nőtt. Nyilvánvalóvá vált, melyek az elmarasztalható munkaadói magatartások, törvény tette lehetetlenné a kölcsönmunkával való visszaélést, az építőiparban pedig sikerült kiharcolni az ágazati kollektív szerződések bevezetését.

Az elért eredmények a munkavállalók érdekeinek védelme mellett a fekete gazdaság kifehérítéséhez is nagyban hozzájárulnak, mely már nem csak a szakszervezetek érdeke. A kormány tavalyi programjában egyértelműen a munkavállalói érdekek mellé állt, amitől azonban adó- és járulékbevétel-növekedést remélhetnek. A munkaügyi tárca és a kormány egyöntetű szándékának is köszönhető, hogy tavaly több, a foglalkoztatást érintő törvényt módosítottak, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban aláírták a minimálbér jelentős emeléséről szóló háromoldalú megállapodást.

Ütközőpontok

A kormányzati célok azonban nem minden szakszervezeti céllal harmonizálnak. Az MSZP és az SZDSZ programjában is szerepel a kisebb és hatékonyabb állam kialakítása, mely elbocsátásokat vonhat maga után. Erre reagálva többek között a közszféra tervezett leépítése ellen tüntettek a Liga szimpatizánsai, ők ugyanis nem az elbocsátásokban látják a megoldást a közszféra hatékonyabbá tételére és a karcsúbb állam kialakítására.

Az versenyszférát érintő kormányprogram sem egyezik minden ponton a szakszervezetek álláspontjával. A szaktárca előtt felszólaltak az SZDSZ által szorgalmazott egykulcsos, húsz százalékos adó tervezete ellen is, ami Pataki szerint például jelentősen rontaná a bérek vásárlóértékét, ugyanis az alacsony jövedelműek javadalmuk nyolcvan százalékát élelmiszerekre költik, melyeknek áfája jelenleg tizenöt százalék. Egyelőre kérdéses, hogy ezekben a kérdésekben is tudják-e majd érvényesíteni érdekeiket a szakszervezetek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik