Ekhóval a színlelés ellen
Az egyszerűsített közteherviselés hozzájárulásról szóló törvényt tavaly év végén fogadta el a parlament. A havi jövedelem után fizetendő 15 százaléknyi munkavállalói és 20 százaléknyi munkáltatói adó- és járulékteher a rendes bérterhekhez képest kedvezőbb helyzetet teremtett bizonyos szakmák képviselői számára – mint például újságíró, színész, képzőművész -, akik korábban jellemzően megbízási szerződéssel végezték munkájukat. A moratórium lejárta után a munkaügyi ellenőrzés által megállapított leplezett munkaviszony az adóhatóság vizsgálatát is magával vonhatja. Az APEH ellenőrei pedig jóval nagyobb bírságot varrhatnak a munkaadók és munkáltatók nyakába, mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársai.
Felértékelődő munkaviszony
A lapkiadók nyártól kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy azok a munkatársaik, akik nem a munkaviszony-ekho kombináció mellett teszik le a voksot, azok valóban megbízásszerűen és vállalkozásszerűen végezzék munkájukat. A döntés természetesen a munkavállalókon is múlik: a mérleg egyik oldalán a magasabb jövedelem, a másikon pedig a bejelentett munkaviszony és a több állami szolgáltatásra való jogosultság nyom a latban. Tapasztalatunk szerint a munkaviszony felértékelődik a dolgozóink számára, és ezért hajlandóak lemondani a jövedelmük egy részéről – mondta el a FigyelőNetnek Halász Péter, a Blikket, Nemzeti és Képes Sportot, Tinát valamint a Bravót kiadó Ringier Kft. humánpolitikai igazgatója. Úgy látja, hogy náluk a munkatársak döntő többsége az ekhózást választja majd, és viszonylag kevesen maradnak a megbízással végzett tevékenységnél.
A Sanoma Budapest Rt.-nél (a FigyelőNet kiadója) feltehetően szintén az érintettek többsége választja majd az ekhót. Az Index.hu Rt. szerzőinek egy része már kérte, hogy ekhós formában kaphassa a jövedelmét, náluk ezt meg is lépte a kiadó. Az Axel Springer Kft. tulajdonába tartozó lapoknál is vannak már ekhózók, de a humánpolitikai igazgató egyelőre nem tudta megmondani, hogy sokan választják-e majd a munkaviszony-ekho kombinációt.
Ki hárít, ki nem
A kiadók eltérő mértékben vállalják az ekhóval járó pluszköltségeket. Az Index.hu például teljes egészében lenyeli a felmerülő többletterhet. „A munkavállalók nettó jövedelmének csökkentése nélkül igyekszünk felzárkózni az adózási feltételek változásaihoz” – válaszolta a FigyelőNet kérdésére Kardos Gábor, az Index.hu lapigazgatója. Az általunk megkérdezett kiadók nagyvonalúsági versenyében a Sanoma és a Ringier végzett a második helyen. A Sanoma vezetői egységes irányelvet követnek: a munkavállalók nettó jövedelme 10 százalékkal csökkenhet, a többi költséget a kiadó állja. A Ringiernél nincs kötelező szabály, egyéni tárgyalásokon dől el, hogy kinek hogyan csökken a jövedelme, de azon igyekeznek, hogy senkinek se csökkenjen a jelenlegi 90 százaléka alá. Az is előfordul azonban, hogy valakinek egyáltalán nem változik a havi jövedelme – mondta Halász Péter.
Az Axel Springer Kft.-nél ezzel szemben álláshelyekben gondolkodnak, amelyekért meghatározott összeget hajlandó fizetni a kiadó. Az Axel Springer eddig is a munkavállalók jövedelméhez „csapta” azt a 36 százalékos munkáltatói többletterhet, ami a munkabér után kell befizetni az államkasszába, nem pedig megspórolta – mondta Nemes Péter, a cég humán erőforrás vezetője – “Piaci árakban gondolkodunk, így már jelenleg is annyit fizettünk az elvégzett munkáért, amennyit reálisnak gondolunk”. Ellenben a pluszköltségek átvállalási helyett egyéb béren kívüli juttatásokkal kompenzálják majd az érintetteket. Ezt azonban a Ringiernél és a Sanománál is megteszik. Ami a rendes munkaviszonyban foglalkoztatottaknak jár, az természetesen az ekhósoknak is fog – fogalmaztak.
Jöhet a Fidesz
A megkérdezett kiadók többsége nem kommentálta érdemben a Fidesz politikusának kijelentését, hogy felülvizsgálnák az ekho-törvényt. Nemes Péter meglátása szerint konkrét javaslat híján egyelőre ez csak egy választási kampánylépés, ami a politika természetes része. Halász Péter szintén hiányolta a konkrét elképzeléseket, de meglátása szerint a Fidesz csak a munkáltató és munkavállaló számára egyaránt kedvező módon változtathatja a törvényt.
Konkrét javaslat, kész törvénytervezet valóban nincs még a zsebünkben, de ígéretet tettünk arra, hogy átláthatóbbá tesszük a helyzetet – mondta el a FigyelőNet kérdésére Tállai András, a Fidesz számvevőszéki bizottságának vezetője, a költségvetési bizottság alelnöke. A párt azért látja szükségesnek a felülvizsgálatot, mert a mostani törvény egy öszvér, egy helyen rendezi a járulék- és adófizetés kérdését. Ráadásul a politikus szerint a rendes munkaviszonnyal járó, nagyjából azonos mértékű bérterhekért az ekhósok kevesebb egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosultak. Ezért az a célunk, hogy átláthatóbb helyzetet teremtsünk, és hogy a közterhek arányban legyenek az értük kapott szolgáltatásokkal. A Fidesz a konkrét javaslat kidolgozása előtt szívesen meghallgatná az érintetteket.
