„Egyezik a kormányzat és a vállalatok szándéka, mely szerint rendet kell tenni a munkaerőpiacon, vissza kell szorítani a fekete- és a szürkefoglalkoztatást” – jelentette be Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vállalatok képviselőivel történő egyeztetés után. A szaktárcánál egyértelmű a szándék, hogy figyelembe vegyék a munkaadók igényeit a törvényi szabályozás kialakításánál. Ennek ellenére a jelenleg parlament előtt lévő, a Munka törvénykönyvére (Mt) vonatkozó módosítási csomag nem fogja biztosítani azt a rugalmasságot, amelyet a cégek elvárnának a munkaügyi szabályozástól.
A tárca tevékenységével szemben felmerülő jogos kritikák ellenére a törvényeket alkalmazó szakemberek pozitívan értékelik a munkaügyi minisztérium utóbbi években tapasztalható lendületes tevékenykedését. Ugyan a problémákat nem oldják meg teljesen az egyes rendelkezések, de legalább történik valami. Látszik, hogy vannak új ötletek, változások – fogalmazta meg véleményét egy HR-szakember a FigyelőNet számára.
Adok is meg nem is
Azt a miniszter is elismeri, hogy a jelenleg már a parlament előtt lévő, a Munka törvénykönyvére vonatkozó módosítási javaslatok nem teszik lehetővé a rugalmas foglalkoztatást, ami a hazai vállalatok képviselőinek egyik legfontosabb elvárása lenne a kormányzattól. „A most beterjesztett Mt-módosítások messze elmaradnak az ideálistól, sőt. Bizonyos részek teljesen életidegenek, egyértelműen az látszik, hogy aki megfogalmazta ezeket a paragrafusokat, sohasem gyakorolta az adott tevékenységeket” – reagált megkeresésünkre egy közel ötszáz főt foglalkoztató magyarországi vállalat HR-igazgatója, aki nevének nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá.
Szintén kritikaként fogalmazható meg, hogy a törvény nem egyértelmű. A lombikprogramban résztvevő kismamákat védő új szabályok értelmezéséről egy érintett hölgy egy munkajogásztól, gyakorló HR-szakembertől és egy bírótól kért véleményt. Mindhárman máshogy értelmezték a törvény szövegét, a kismama egymástól teljesen eltérő állásfoglalásokat kapott.
A jogos kritika úgy tűnik meghallgatásra talál, ugyanis a munkaügyi tárca múlt hónapban már megkezdte a Munka törvénykönyvének teljes koncepcionális felülvizsgálatát a szociális partnerekkel. Ennek eredményei jövő tavaszra várhatók, addig marad az egyelőre néha szörnyűnek titulált törvény.
Felaprózott támogatási rendszer
A munkaadók a jelenlegi foglalkoztatást támogató eszközöket is kifogásolták a miniszterrel folytatott megbeszélésen. A több mint harmincfajta különböző támogatás véleményük szerint bonyolult, nehezen átlátható, és nincs mögötte igazi koncepció. „A vállalatok mindenkire kiterjedő adó- és járulékkedvezményeket szorgalmaznak, méghozzá érzékelhető és látványos csökkentést várnának ” – mondta Csizmár Gábor miniszter. A jelenlegi támogatások ugyanis bizonyos hátrányos helyzetű célcsoportoknak szólnak.
Mindezek mellett a támogatásokat kísérő adminisztrációs terhek nagyságát is kifogásolták a vállalatok képviselői a miniszterrel folytatott megbeszéléseken. „Rendkívül munkaigényes egy-egy támogatás igénybevétele, borzasztó sok vele a papírmunka” – véli a HR-igazgató. A bürokratikus terhek csökkentése nélkül a cégeknek tulajdonképpen egy olyan alkalmazottat kellene foglalkoztatniuk, aki csak a támogatások igénybevételével foglalkozik.
A foglalkoztatást támogató eszközök rendszerét mindenképpen újra kell gondolnia a szaktárcának, ugyanis az részben az európai uniós versenyszabályozás elveivel ütközik. 2007 június 30-tól már csak EU-konform munkaerő-piaci támogatások működhetnek majd, így például a munkahelymegtartó támogatás mindenképp meg fog szűnni – mondta Csizmár Gábor.
Szigorúbb ellenőrzés, de minek?
Csizmár Gábor beszámolója szerint a cégek pozitívan értékelik a munkaerő-kölcsönzés szabályainak tisztázására, valamint a fekete foglalkoztatás visszaszorítására tett erőfeszítéseiket. Mindkét fél egyetért abban, hogy nem szankciókkal és büntetéssel kell visszaszorítani az illegális munkaviszonyokat, hanem azzal, hogy a munkavállalókat és munkaadókat is érdekeltté teszik a törvények betartatásában. Ennek ellenére a szaktárca szigorította a munkaügyi ellenőrzés szabályait, megemelte a kiszabható bírság mértékét hatról húszmillió forintra, felvett száz új munkaügyi ellenőrt, és a Büntető törvénykönyvet is kiterjesztették a feketén foglalkoztatókra. Ugyanakkor a gyakorlatban csak akkor indítanak büntetőeljárást egy cégvezető ellen, ha nem fizeti be az elmaradt adó- és járulékterheket, vagyis kikerülhető a súlyos büntetés.
De nemcsak a büntetések kikerülhetősége róható fel kritikaként a munkaügyi ellenőrzés gyakorlatának, hanem az ellenőrzöttek köre is. Az a kör, amelynek életére hatással lenne a szigorúbb ellenőrzés, az a kis- és középvállalkozások köre. A nagy foglalkoztatóknál ugyanis rendszeres látogatók a munkaügyi és adóellenőrök, akiknek néhány helyen már külön irodát rendeztek be. „Nem őket kellene azonban ellenőriznünk, hívták fel a figyelmünket a vállalatok képviselői” – ismerte el a szaktárca vezetője. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások a magas adó- és járulékterhek miatt gyakran rákényszerülnek a szürke foglalkoztatásra. Ha azonban ezekre a cégekre „szállna rá” a munkaügyi tárca, sokan csődbe mennének és munkahelyek szűnnének meg. Ezt viszont feltehetően nem fogja megkockáztatni a kormányzat.
Egy gyakorló munkaügyi szakember szerint a munkaügyi ellenőrzések szigorítása nem a fekete gazdaság megszűnéséhez fog vezetni: aki be akarja tartani a törvényi előírásokat, az már korábban legális útra terelte a foglalkoztatási viszonyokat a cégén belül. Aki pedig nem tudta korábban betartani az előírásokat, az most sem fogja.
