Magyarországon egy általános iskolai pedagógusra átlagosan 10,6 diák jut, s ez az OECD-tagországok közül a legalacsonyabb szám. A párizsi székhelyű szervezet most kiadott oktatási jelentése szerint a fejlett országokban átlagosan 16,5 (a felső tagozaton 14,3) ez a mutató; hazánkban ezek szerint feltűnően jó a tanító- és tanárellátottság. A középiskolás (14–18 éves) korosztálynál már más a helyzet, itt a 13,2-es magyar adat szinte hajszálpontosan megegyezik az OECD-átlaggal. Figyelemre méltó, hogy a középfokú oktatásban szinte mindenütt jobb tanár-diák arányt mértek, mint alapfokon, ezzel szemben hazánkban a legkisebbekre jut a legtöbb pedagógus.
Az egyes kormányok sokszor eltérő metodológiával számított adatokat közölnek az OECD-vel, így fenntartással kell kezelni a nemzetközi összehasonlításokat – hangsúlyozza Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A magyar tanítók viszonylag magas számával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy ők sok olyan feladatot is ellátnak, amelyek a nyugati országokban más iskolai szakemberek feladata. Ilyen például a családlátogatás, a szabadidő-szervezés és sok más, a szociális ellátás határterületének tekinthető tevékenység – tette hozzá Kerpen.
Az oktatásra fordított összegeket tekintve Magyarország a fejlett országok középmezőnyébe tartozik. Az OECD adatai szerint a közszféra a GDP 5 százalékát költötte az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásra, míg az OECD átlaga 4,9 százalék volt. A magánszféra további 0,6 százalékot tesz hozzá ehhez, ez viszont csak fele a fejlett országok átlagának.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
