Wim Kok jelentése – minket sem dicsér

A volt holland miniszterelnök, Wim Kok vezette bizottság jelentése elmarasztalja Magyarország foglalkoztatáspolitikáját. A tanulmánnyal már reggeli cikkünkben is foglalkoztunk: az Európai Unió által 2000-ben kitűzött foglalkoztatáspolitikai, úgynevezett lisszaboni célok megvalósíthatóságát vizsgálja. Az unió irányító szervei komoly aggályt fogalmaztak meg Európa gazdasági versenyképességével és szociális rendszereinek fenntarthatóságával kapcsolatban, az Európai Tanács ezért felkérte az Európai Bizottságot a 2010-re, illetve 2005-re kitűzött célok elérhetőségének felülvizsgálatára.

Magyarországnak címzett kritikák

A jelentés országok szerint is tesz megállapításokat. Ezek szerint hazánkban kritikusan alacsony a foglalkoztatás színvonala. A tíz csatlakozó állam közül Magyarország vonatkozó számadatai a legalacsonyabbak. Igaz, hogy a munkanélküliség (5,4 százalék) jóval alacsonyabb az uniós átlagnál (8 százalék), ugyanakkor az inaktívak, a munkaerőpiacról kivonultak aránya nagyon magas. A foglalkoztatottak arányában jelentősek az egyenlőtlenségek, a modern középső és nyugati régiók elhúztak az ország keleti feléhez képest.

A munkabérekre rakódó járulékterhek kifejezetten magasak. Minden kifizetett vállalkozói 200 forintból 83 visszakerül a központi költségvetésbe. A járulékterhek magas aránya akadályozza az atipikus munkák terjedését, ezzel a foglalkoztatási szint emelkedését. Jelenleg a GDP húsz százalékát kitevő fekete- és szürkegazdaság a magas járulékterhek miatt nagy vonzerőt jelent.

A szociális ellátások átalakításával hangsúlyt kell helyezni a szegénységi csapdahelyzetek további felszámolására. A társadalmi integráció és a foglalkoztatás tekintetében külön kritikát kapott a roma és az egyéb hátrányos helyzetű népesség integrációja.

A magyar munkavállalók és egyben a magyar lakosság életkilátásai és általános egészségi állapota komoly aggodalomra ad okot. Ezért a jelentés szerint szükséges az egészségügyi ellátórendszer reformja és ezzel együtt a prevenció- egészségfejlesztés támogatása.

Megszelídített kapitalizmust Európában!

A bizottság összegzőleg a neki feltett kérdésre végeredményében egyetlen rövid válasszal szolgált: „meg lehet csinálni, de tenni kell érte!” Azaz bármely nagy ívűek is a 2000-ben megfogalmazott európai célok, a bizottság jelentése szerint, az unió nem mondhat le megvalósításukról. Az USA-val szembeni versenyképesség fontos elemeként hangsúlyozza a jelentés az európai lakosság szociális integrációját, a piacgazdasági keretek között értelmezett „teljes foglalkoztatottság” kialakítását.

A beszámoló újból hitet tesz a „megszelídíthető kapitalizmus”, a harmadik utas giddensi foglalkoztatás- és szociálpolitika megvalósítása mellett. Az unió versenyképességének fokozásához elengedhetetlennek tekinti a szociális kirekesztődés méreteinek további csökkentését. A további munkahelyek teremtése révén a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomás mérséklését, végső soron az Egyesült Államokkal szemben a jövedelmi különbségek további növekedésének megállítását.

Globalizáció, elöregedés, gazdasági integráció

A dolgozat szerint Európának szembe kell néznie a lakosság elöregedésével, ezzel együttesen a nyugdíjkorhatárok és az állami társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságának újrafogalmazásával. Az EU-25 hosszú távú versenyképességének záloga tehát a mind több ember munkába helyezése, összekötve az eddiginél termelékenyebb munkamódok alkalmazásával.

A Kok bizottság négy pontban összegezte a célok eléréséhez szükséges tagállami lépéseket: elsőként a munkavállalók és a vállalkozók alkalmazkodóképességének javítását emelték ki, a második legfontosabb lépés a minél több ember, potenciális munkavállaló bevonása a munkaerőpiacra, a következp teendő a humán-tőke beruházás fokozása, végül a jobb kormányzás zárja a sort, azaz kormányzati reformok eszközölése minden tagállamban.

A javaslatok értelmében erőteljesebben kell törekedni a lisszaboni célok és az uniós pénzeszközök felhasználásának összekötésére Összegzésképpen a bizottság szerint
még 15 millió munkahelyet szükséges létrehozni 2010-ig a kibővült unió területén. A jelentés alcíme még egyszerűbben így fogalmaz: „Jobs, jobs, jobs – creating more jobs in Europe.”