A foglalkoztatottak száma az első negyedévben 3 millió 844 ezer, a munkanélkülieké 333 ezer fő volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Ugyanezek az adatok a 2007. december és 2008. február közötti időszakban 3 millió 855 ezer, illetve 337 ezer főt tettek ki, a munkanélküliségi ráta 8 százalék volt.
Egy évvel korábban, a 2007. január és március közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3,906 millió, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékot tett ki.
A 2008. január-márciusi időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 844 ezer volt, ami 61 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,1 százaléknak felelt meg, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő februárban az EU-15 tagországában 7 százalék, az EU-27-ben 7,1 százalék, míg Magyarországon 8,1 százalék volt.
A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek 45,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapot tett ki.
Követte a gazdaság visszaesését
A foglalkoztatás csökkenése, és a munkanélküliségi ráta fél százalékpontos emelkedése egyenesen következik a gazdasági növekedés jelentős lassulásából és a konjunktúra visszaeséséből – értékelte az adatokat lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Tény ugyanakkor az is – tette hozzá -, hogy tavaly az első kilenc hónapban viszonylag magas volt a bázis, látványosabb romlás 2007. utolsó negyedévében következett be.
Jellemző az is, hogy a foglalkoztatás és munkanélküliség számainak alakulása késleltetve követi a makrotrendeket, így a gazdasági növekedés változását, s a bizonytalanságot növeli, hogy ebben a helyzetben a gazdasági szervezetek óvatosabb létszámgazdálkodást folytatnak.
Második félévben várható stabilizáció
Adler Judit úgy véli, hogy a kellemetlen foglalkoztatási jellemzők az első félévet még biztosan végigkísérik. A foglalkoztatás stabilizálódására csak a második félévben számíthatunk, amit megtámogathat az uniós források felhasználásának tényleges fellendülése, s a világgazdasági konjunktúra némi élénkülése – véli a kutató.
