Ingola István elmondta, hogy a tavaly már több mint 2 milliárd forint nettó árbevételű cég – amely eddig csak sertéshízlalással, vágással és tőkehús-kereskedelemmel foglalkozott – a beruházás befejezését követően késztermékgyártóként is megjelenik majd a piacon. A cég régi, elavult vágóhídja már nem felelt meg az uniós előírásoknak, sőt az alapvető állat-egészségügyi normáknak sem, ezért azt lebontották, s a helyén egy évente 10–13 ezer sertés feldolgozására képes, korszerű üzemet építenek 40 százalékban SAPARD-források segítségével.
Ezzel párhuzamosan bővítik a foglalkoztatottak számát is. Az ügyvezető igazgató hozzátette: a várhatóan a nyár közepétől már teljes kapacitással termelő üzem elsősorban a Szigetvári Hús saját üzlethálózatát és baranyai vevőit szolgálja majd ki, de szeretnének betörni a szomszédos országok piacaira is.
A társaság az idén már 2,5 milliárd forint körüli nettó árbevétellel számol, jövőre pedig már a 3 milliárd forint feletti nettó árbevétel elérése a cél.
„Egy önvédelmi edzésen a 120 kilós férfi oktató rám feküdt, és azt mondta: akkor most nemi erőszak”
Miért van szükség kifejezetten nőknek szóló önvédelmi tanfolyamra? Mitől más egy ilyen képzés, mint egy hagyományos önvédelmi edzés, és milyen szerepe van benne a traumatudatos szemléletnek? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nógrádi Noával, aki az áldozatsegítésben szerzett több mint egy évtizedes tapasztalataira építve dolgozta ki saját, Magyarországon egyedülálló szemléletű női önvédelmi tanfolyamát.
