Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke azonban azt mondta: egyetért a közmédiumok kuratóriumaira vonatkozó módosítással, mivel azok most nehezen működnek. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a bizottság csak ezen az ülésen adott módot arra, hogy a szakmai szervezetek a médiacsomag sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslati részéről vitázzanak.
A parlament kulturális és sajtóbizottsága a sajtószakmai szervezetek mellett országos és megyei sajtóorgánumok, rádiók és televíziók képviselőit hívta meg szerdai ülésére, hogy a készülő új médiaszabályozással kapcsolatos álláspontjukról tájékozódjon.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által június 14-én beterjesztett, öt részből álló médiacsomag egy elemének, az úgynevezett médiaalkotmánynak a részletes megvitatását őszre halasztotta a parlament, a szabályozás többi részéről azonban már hétfőn végszavazás lesz.
“Nem lehet biztosan tudni, hogy a törvényjavaslatban jelzett médiatartalmak alatt pontosan mit lehet érteni” – mondta Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke felszólalásában. Szerinte a sajtó-helyreigazítási szabályokon nem sokat változtat az új tervezet, csupán annyi a kérdés, hogy mekkora terjedelmet kell erre biztosítani. Az szerinte nem derül ki a javaslatból, hogy a majdani törvény hatálya a közmédiumokon kívül kiterjed-e a magán-médiavállalkozásokra is.
Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet képviselője elmondta: mindenképpen teret kell biztosítani a társadalmi és szakmai vitának. A javaslat platformsemleges, tehát minden médiatípusra kiterjedő tervezet, ám ma már minden platformra másféle szabályozás szükséges, ezért szerinte – egyebek mellett – ezért sem felel meg a médiaszabályozási alapelveknek. A tájékoztatási kötelezettség a TASZ szerint idejétmúlt megoldás, mert ha ez az online médiumokra is vonatkozna, az “teljesíthetetlen és végrehajthatatlan” lenne, akárcsak a médiumok, blogok, online szolgáltatások regisztrációs kötelezettsége.
Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke szerint a tervezetben a Magyar Távirati Iroda nemzeti karakterét kellene erősíteni. Bár a hírügynökségi törvényben szerepel ez a kitétel, az új törvényjavaslat ezt a megfogalmazást nem tartalmazza – mondta.
A napirend megkezdése előtt Mandur László, a bizottság MSZP-s tagja közölte: nem elegáns, hogy csak a tervezet lényegi részének végszavazása előtt hívta össze a bizottság a médiaszakma képviselőit. Karácsony Gergely LMP-s bizottsági alelnök ehhez hozzáfűzte: a tervezet beterjesztése előtt lett volna jó lefolytatni ezt a vitát. Az ülésen részt vesz Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációs államtitkára és Rogán Antal, a médiacsomag egyik beterjesztője is.
Az AFP francia hírügynökség a médiacsomag magyarországi vitájáról beszámolva azt írta: az ellenzék azzal vádolja Orbánt, hogy szájkosarat akar tenni a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközökre. A Fidesz egyszerűen növelni akarja a befolyását a közmédiára – ismertette az AFP Mesterházy Attilának, a szocialisták parlamenti frakcióvezetőjének a véleményét. A kormány a változtatásokkal “átláthatóbbá és hatékonyabbá” óhajtja tenni a közmédiát – idézte a francia hírügynökség Nagy Anna kormányszóvivőt, aki hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás “elavulttá vált”.
