Hétfőn létrejött – öt taggal – a médiatanács, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja. Az Országgyűlés hétfőn 259 igen szavazattal, 89 nem ellenében egy szavazással döntött arról a listáról, amely a tagok megválasztásával létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsát. A médiatanács öttagú: elnöke Szalai Annamária, az NMHH elnöke, aki a kinevezés tényével és időpontjával a médiatanács elnökjelöltjévé is vált.
A további négy tagra az Országgyűlés e célra létrehozott eseti bizottsága tett javaslatot a parlamentnek. A tagok: Vass Ágnes, Kollarik Tamás, Koltay András és Auer János. Mindannyiukat a Fidesz jelölte. A jelöltek megválasztását a kormánypárti képviselők mellett a független Molnár Oszkár támogatta, az MSZP és a Jobbik frakciójának tagjai nemmel szavaztak, míg az LMP képviselői a szavazás előtt kivonultak.
A médiatanács a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védi és biztosítja a szólásszabadságot, ennek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacok szereplőit, és meghozza a törvényben szabályozott monopóliumellenes hatósági döntéseket; illetve figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
A médiatanács költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, a tanács tagjait kilenc évre választották meg.
Az Országgyűlés július 22-én, a Fidesz és a KDNP szavazataival fogadta el a médiát és a hírközlést szabályozó törvények módosítását, amely döntött a médiatanács létrehozásáról.
Az MSZP szerint azzal, hogy a médiatanácsnak nincs ellenzéki tagja, lényegében megszűnt a független közszolgálati média Magyarországon. Mint közleményükben fogalmaztak, a médiatanácsi tagok megválasztásával a Fidesz-KDNP az áprilisban aratott kétharmados győzelmét nem a nemzeti együttműködés rendszere, hanem a XXI. századi magyar pártállam felépítésének kívánja szentelni.
Az LMP – amelynek képviselőcsoportja kivonult a médiatanács tagjairól szóló hétfői szavazásról – úgy látja, a Fidesz olyan médiaszabályozási környezetet hoz létre, amely súlyosan sérti a sajtószabadság elvét, és a párt minden eszközt megragad arra, hogy erre felhívja a figyelmet.
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese reagálásában közölte, a médiatanács létrehozásáról szóló törvény eleve garantálta volna a Fidesz többségét a testületben, de “úgy tűnik, hogy már a látszatra sem adnak, és fügefalevélként sem tartanak igényt ellenzék által delegált tagokra”. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy az ellenzéki pártoknak még tudomása sem lehet arról, hogy mi folyik a médiatanácsban.
Az Országgyűlés hétfőn szintén megválasztotta a nyolctagú Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának hat tagját: Bencze Izabellát, László Miklóst, Varga Szilviát – ők a kormánypártok jelöltjei -, illetve Kránitz Lászlót, az MSZP, Németh Vladimirt, az LMP és Silhavy Mátét, a Jobbik jelöltjét. A hat tagot egyenkénti szavazással – nem listás módon – az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választották meg, mindannyiukat nagy többséggel. Bencze Izabella 357, László Miklós 355, Varga Szilvia 354, Kránitz László és Németh Vladimir 360-360, Silhavy Máté pedig 358 támogató voksot kapott. A kuratórium elnökét és további egy tagját a médiatanács delegálja. A törvény a szerint kuratórium akkor alakul meg, amikor tagjait megválasztják, megbízatásuk kilenc évre szól.
A kuratórium a Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve; a törvény alapján az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból hozza létre a Közszolgálati Közalapítványt.
A kuratórium a közalapítvány vagyonával gazdálkodik és jogkörébe tartozik az MTV, a Duna Televízió, az MR és az MTI zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságok vonatkozásában a közgyűlés jogainak gyakorlása. Hatáskörébe tartozik a többi között a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezése, munkaviszonyuk megszüntetése is; a testület gyakorolja a vezérigazgatók felett a munkáltatói jogkört.
