Nagyot változott pár év alatt a kábeltelevíziós piac hozzáállása az áremeléshez. Hosszú éveken keresztül a szolgáltatók infláció feletti mértékben növelték az előfizetési díjaikat, amit rendszerint a csatornakínálat bővítésével és a hálózat fejlesztésével indokoltak.
2006-ban a Digi Tv indulásának ellenére a UPC 10 százalékkal emelte az árait. Akkor ezzel kapcsolatban azt nyilatkozták lapunknak, hogy az áremelés által kiváltott esetleges elvándorlással kevesebbet veszítenek, mintha árversenybe bonyolódnának. Az akkori tapasztalatok szerint az előfizetők egy-két százaléka mondta le a szolgáltatást az emelés hallatán, de többségük állítólag visszatért a szolgáltatóhoz.
A helyzet három év alatt annyiban változott, hogy a három legnagyobb szolgáltató, a UPC, a T-Home és a Digi nem tervez áremelést jövőre. Úgy tudjuk, hogy inkább csak a kisebb kábeles cégek gondolkodnak emelésben, de csak minimális mértékben, rendszerint a csatornakínálat bővítésével párhuzamosan. Nem véletlen az óvatosság, egyedül a UPC 60 ezer kábeles előfizetőt vesztett egyetlen év alatt.
Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke szerint a stagnáló előfizetési díjak azért jelentenek problémát, mert a televíziók többsége jövőre legalább inflációkövető áremelést szeretne elérni a kábeleseknél, ráadásul újabb csatornák is szeretnének bejutni a hálózatokba. Ezek között van például az Origo két új adója, a LifeNetwork és az OzoneNetwork, jövőre indul a nőket megcélzó TV3 és bővül a mulatós tévék köre is.
Mozgalmas év
Ugyan egy-egy televízió az éles verseny miatt csökkentette árait – a Vital Tv például a harmadára –, de Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója szerint még nem jött el az a kánaán, hogy ez általános trend legyen. „Nem indult el ilyen tendencia, ugyanakkor a csatornák egyre inkább kénytelenek belátni, hogy a mai versenyhelyzetben a kábeles a költség növekedését már nem tudja érvényesíteni a havi díjakban. Ezért arról kell döntést hoznia, hogy egy adott csatornát megtart-e a kínálatában, vagy egy, esetleg több olcsóbbra cseréli” – vázolja a lehetőségeiket Szűcs László.
A UPC az újabb, kiegészítő szolgáltatásokból is igyekszik pluszbevételhez jutni, a digitális kábelhálózatukon jövőre már országosan is elérhető lesz a videotár-szolgáltatás, ahonnan tévéműsorokat, filmeket lehet díjfizetés ellenében letölteni.
A kábeleseknek a legtöbb fejfájást az olcsó műholdas szolgáltatások megjelenése, valamint más, konkurens kábelcégek terjeszkedése jelenti. Éppen e területeken jeleskedik a Digi Tv, illetve a DigiKábel. A cég korábbi vezetője, Sárai Endre még tavasszal arról beszélt lapunknak, hogy a válság miatt jóval árérzékenyebbé váltak az előfizetők. „Pár éve havi 600 forintos árkülönbséggel nem lehetett elhozni előfizetőket a konkurenciától, most viszont már ennyiért is váltanak” – mondta Sárai Endre.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) által a múlt hónapban publikált felmérés szerint elsősorban a kisebb településeken tudtak rohamosan teret nyerni az előfizetéses műholdas szolgáltatások. 2005-höz képest az idén ezek aránya a községekben ötről 24 százalékra, a vidéki városokban pedig háromról 15 százalékra emelkedett. Budapesten viszont a kábel és az IPTV erősödött, részarányuk 58-ról 82 százalékra nőtt.
A kábelcégeknek hozhat némi megnyugvást, hogy akik eddig nem morzsolódtak le, azok már úgy tűnik, hűségesek maradnak a platformhoz. Az NHH felmérése szerint ugyanis a kábel-előfizetők 94 százaléka a következő két évben nem tervezi, hogy más műsorvételi módot válasszon. A havidíjas parabolások már hűtlenebbek, csak 78 százalékuk biztos ebben.
Motiváltak lehetnek a váltásra az egyre szűkülő csatornakínálatot elérő egyedi parabolaantennát használók, 31 százalékuk két éven belül biztosan szolgáltatást vált. A hamarosan kifutó szoba- és tetőantennás vétellel tévézőknek pedig több mint a fele más műsorvételi mód után néz majd.
Utóbbi két kör magukhoz édesgetésével a közeljövőben új előfizetőkhöz is juthatnak a kábel- és műholdas szolgáltatók. A felmérés szerint ugyanis a jelenleg egyedi tetőantennával tévézők nagy része kábeltévére, vagy előfizetéses műholdas szolgáltatásra szeretne váltani. A tapasztalatok szerint az eddig váltók többsége a falvakban inkább a műholdas, a nagyvárosokban pedig a kábeles vételi módot választja.
Antenna nélkül
Ez nem túl jó hír a MinDig Tv néven működő földfelszíni digitális szolgáltatásnak. Az meg pláne nem, hogy a kutatásban fiktív előfizetési ajánlatokról is megkérdezték a tető- és szobaantennások véleményét. Ebből az derült ki, hogy többségük hajlandó lenne havi ezer forint körüli összeget fizetni egy 10-12 csatornás kínálatért. Az kevésbé vonzotta őket, hogy egyszer beruházzanak egy viszonylag drágább vevőegységbe, amiért ingyen nézhetnének hat televíziót.
A fentiek alapján az NHH alig több mint százezer olyan háztartással számol, ahol földi digitálisra váltanak. Azaz a jelenleg 600-700 ezresre becsült egyedi antennás tévénézők többsége a kábeles és műholdas szolgáltatásokhoz fog áramlani az analóg hálózat lekapcsolásáig.
Más kérdés, hogy a többségük erről a lekapcsolásról mit sem tud. Miközben a felnőtt lakosság egyharmada nem hallott még a földi analóg televíziózás végéről, addig ez az arány – a kérdésben leginkább érintett – tetőantennásoknál 43, a szobaantennásoknál pedig 55 százalék.
Mindenesetre az átállás nélkül is rohamosan csökken az egyedi antennások aránya. A fővárosban négy évvel ezelőtt még a háztartások 22 százaléka tévézett így, most pedig már csak 10 százalékuk. Még a legkisebb településeken is 45-ről 33 százalékra fogyatkozott az antennások száma.
