Néhány hete Bárdos András és Máté Kriszta TV2-től való távozásának hírével volt tele a sajtó. A bulvárlapok címoldalon hozták a Tények műsorvezetőit, és részletekbe menően taglalták a válás hátterét. A csatorna viszont jóformán semmit nem közölt az eseményről. Futótűzként terjedt a hír, hogy a házaspár fizetése a Tények költségvetésének körülbelül nyolc százalékába, azaz évi ötvenmillió forintba került a TV2-nek, s hogy Máté Krisztát a kollégák mellett a nézők is egyre kevésbé kedvelték. Hirtelen napvilágra kerültek korábban nem látott népszerűségi statisztikák, amelyek szerint Bárdosékat egyre gyakrabban megelőzte a Várkonyi Andrea–Pachmann Péter páros.
Sztárok, sztorik
A televíziós hírműsorok házigazdáiról azonban nem csak karrierjük aktuális változásainak apropóján hallhatunk. A bulvármédia házhoz hozza a magánéletüket, s időnként azon vesszük észre magunkat: sokkal inkább tisztában vagyunk az ő egészségi állapotukkal vagy a párkapcsolatukkal, mint tulajdon barátainkéval. A sztárokkal kapcsolatos egyik slágertéma a babavárás és a gyereknevelés.
Így nem csoda, hogy az idén nyáron akarva-akaratlanul hallottunk például az RTL Klubos Erős Antónia vagy éppen híradós társa, Szellő István ikreinek megszületéséről, míg tavaly Kumin Viktória és húga párhuzamos terhessége és babaprogramja kötötte le az újságírókat. De egész életutakat is nyomon követhettünk az elmúlt évek során.
Kész szappanopera rajzolódik ki például az orvosból lett híradós, Várkonyi Andrea történetéből, akit egy egészségügyi intézményt bemutató felvételen fedezett fel a TV2 egyik főszerkesztője. Válása, majd Bochkor Gáborral való kapcsolata és lányuk születése hónapokig mindennapos témája volt a bulvármagazinoknak.
D. Tóth Kriszta élete szintén nyitott könyv a médiának köszönhetően: a Tv 3-as majd RTL Klubos szerkesztő-műsorvezetőből az MTV brüsszeli tudósítója, majd sztárhíradósa lett. Hesz Máté vízipólóstól való válását még minden bizonnyal akaratán kívül írták meg a lapok, de jelenlegi angol férjével és közös gyerekükkel töltött mindennapjait már ő tárja az olvasók elé. Tudatosan építi saját márkáját, rovata van a Nők Lapjában, könyvet ír, saját honlapot indított.
Jó tartalom mindent visz?
A hírműsorok házigazdáinak ismertsége, kedveltsége nem meglepő, hiszen nap mint nap több millió tévénéző vacsorázik velük a képernyők előtt. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb nézőt RTL Klub hírműsora vonzza, de a csatornához képest csak átlagos a Híradó nézettsége. Az elmúlt négy hétben az adó főműsoridős közönségaránya 32-34 százalék körül alakult, s nagyjából ennyit ért el a Híradó is. „Az RTL-en szerencsére nincsenek nézettségbeli elvárások a híradóval szemben, tehát a témák kiválasztásában és taglalásában a nézettség nem játszik szerepet” – mondta lapunknak Kotroczó Róbert hírigazgató.
A Tények és az MTV Híradó a csatornaátlaghoz képest mindig valamivel jobb eredményeket ér el. Igaz, mindkét adó közönségaránya elmarad az RTL Klubétól. A TV2-n 20, az M1-en 4,5 százalékos volt a közönségarány a 18–49 évesek körében az elmúlt időszakban, a Tények 26-27, az MTV Híradó pedig 6-8 százalékon teljesített.
A csatornáknak ugyanezt a sorrendjét láthatjuk, ha a hírműsorok éves toplistáját vizsgáljuk. Az első helyet az RTL Klub Híradó újévi kiadása szerezte meg magának közel 40 százalékos közönségaránnyal, mögötte alig 2 százalékpontos lemaradással a Tények október 18-i kiadása következik. A műsor beszámolt többek közt a másnapi MÁV-sztrájkról, az U20-as válogatott hazatéréséről, a H1N1-oltás körüli vitáról és arról, hogy egymilliót ajánlottak az első Loki-gólért.
„Nem mindegy, hogy milyen a tartalom, milyen témákat hogyan dolgoz fel a műsor. A váratlan hírek, nagy események egyértelműen több nézőt ültetnek le egy híradó elé” – osztja meg tapasztalatait György Bence. A Tények szerkesztőségvezetője hozzátette: fontos, hogy a hírműsorok házigazdái részt vegyenek a munkafolyamatokban; a Tények műsorvezetői maguk írják a szövegeiket és a headline-okat, s a hírsorrend összeállításában is komoly szerepük van. „Ráadásul – miután a híradósaink ismert személyiségek és jó kapcsolataik vannak – sokszor hoznak ők is ötleteket, információkat, amelyekből rendszeresen anyag készül. Akkor hiteles igazán egy híradós, ha tudja miről beszél, ismeri azt a világot, amelyről hírt ad a nézőknek” – vélekedik a szakember. A harmadik legnézettebb hírműsortípus a Híradó Este az M1-en, ezt a Hírek követi 22 órakor RTL Klubon. Az ATV legkedveltebb hírműsora jókora lemaradással lett az ötödik: 5,9 százalékos közönségarányt produkált, míg a Duna toplistás Híradója ennek a nézettségnek mindössze a felét érte el.
Húzónevek
„Egy-egy hírműsort természetesen fémjelez az, hogy kik a jellegzetes arcai, mindazonáltal személyük csak közvetve hat a nézettségre” – mondták az MTV sajtóirodáján. A kijelentést mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy a Tények közönségaránya jóformán semmit nem változott, amióta a Bárdos házaspár távozott a képernyőről. Szeptemberben 32,7, októberben pedig 32,4 százalék volt a műsor közönségaránya. Nem volt ez másképp a 18–49 évesek esetében sem, itt a 27,1 százalék 27,7-re módosult. Az a néhány ezer ember viszont, aki elpártolt az új párostól (Várkonyi Andrea–Azurák Csaba), az valószínűleg az RTL Klub Híradóját választotta.
Arra a kérdésre, hogy kik az RTL Klub történetének eddig legnépszerűbb híradósai, Kotroczó Róbert elsőként Szellő István és Erős Antónia nevét említette. „A legfontosabb, hogy az illető újságíró legyen, lehetőleg többéves tapasztalattal hírszerkesztésben vagy riporteri munkában. Nem árt, ha »jól áll neki« a kamera. Szimpatikusnak és felkészültnek nem lehet csak látszani: annak is kell lenni a valós életben is. A szakmai háttér mellett jó, ha a személyisége nyitott és tud laza is lenni, rugalmas a váratlan helyzetekben” – összegzi a híradós műsorvezetők kiválasztásának szempontjait a hírigazgató. „Az RTL-nek más televíziókkal szemben megvan az az előnye, hogy stabilan és kiszámíthatóan működik. Nem változnak három-négy éves ciklusokban a hírműsor meghatározó munkatársai (szerkesztői, riporterei és arcai sem), ezért lehetett egy erős híradós márkát felépíteni” – fűzi hozzá Kotroczó Róbert.
Hiteles híradósok
A médiaszemélyiségek közül az RTL Klub híradósának, Erős Antóniának hisz leginkább Magyarország – derült ki a TNS Hungary és a Ringier szeptemberben közzétett közös felméréséből. A kutatásban részt vevő 1070 főnek egyetlen kérdésre kellett válaszolnia: mely ismert személyiségnek adna kölcsön jelentősebb összeget, bízva abban, hogy később vissza is kapja? „Abban a műfajban, amelyben engem láthatnak a nézők, kulcskérdés a hitelesség. Az eredményben valószínűleg közrejátszik az is, hogy ami mellett állást foglalok, ahhoz következetesen tartom magam” – mondta a megkérdezettek 63 százalékának bizalmát élvező Erős Antónia, aki szerint a jótékonysági akciókban való részvétele is hozzájárult az első helyhez.
A lista első tíz helyezettje közül öt a híradósok közül került ki: D. Tóth Krisztina 57 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg magának, míg Bárdos András (52%) a hatodik, Szellő István (47%) a nyolcadik, Máté Kriszta (44%) pedig a lista tizedik helyére került. Rajtuk kívül megtalálható a top 10-ben Jakupcsek Gabriella, Vitray Tamás, Gundel Takács Gábor, Vágó István és Sebestyén Balázs is. Antalóczy Tímea médiaszociológus szerint az emberek döntését erősen befolyásolja, hogy ki milyen műsorban vállal szerepet: a komolyabb műfajok képviselőinek jobban hisznek.
