Lewis Hamilton csütörtökön ünnepelte 25. születésnapját. A mclarenes ebből az alkalomból adott interjút a csapat egyik szponzorának, a Johnnie Walkernek.
A beszélgetés során versenyzői pályafutása kezdeteiről és természetesen eddigi F1-es karrierjéről is beszélt. Az angol nem szerénykedett az első, 2007-es idényét illetően, amikor a McLarennél újoncként volt bajnoki esélyes, és pontegyenlőségben végzett csapattársával, a kétszeres világbajnok Fernando Alonsóval.
“Nem érzem magam hibásnak, amiért abban az évben lemaradtam a bajnoki címről. Az első évemben a világbajnok mellett voltam, és elintéztem, legyőztem őt. Egészen addig senki sem volt még az első évében a csúcson és főképp nem vert meg egy világbajnokot, nem kerekedett felül azon a mentális fölényen és azon a tapasztalaton, amivel rendelkezett” – magyarázta Hamilton egy kicsit talán megfeledkezve Jacques Villeneuve 1996-os bemutatkozásáról, és arról, hogy 2007-ben ugyanannyi pontot gyűjtött, mint spanyol csapattársa.
“Büszke vagyok, hogy első évemben szinte végig vezettem a bajnokságot – de nehéz volt lenyelni, hogy az utolsó futamokon buktam el. Vezettem, és csak pár pont kellett volna az utolsó két versenyen, de azt hiszem, csak egyet szereztem (valójában kettőt). Az idény két legrosszabb futama volt. Az egyiken kicsúsztam, a másikon meg megállt alattam az autó, amit előtte sosem fordult elő. Talán a sors akarta így” – idézte fel a 2007-es idény hajráját az angol.
Hamilton a 20 perces beszélgetés egy későbbi szakaszában azért azt is hangsúlyozta, hogy nem tartja magát másoknál többre, nem néz le senkit.
“Sosem szoktam azt mondani, hogy jobb vagyok ennél a pilótánál, vagy hogy szétrúgtam annak a pilótának a fenekét. Sosem mondok ilyet. Apa mindig azt mondta, hogy a pályán beszéljek, és ezt is teszem. Nem szükséges mondogatnom, hogy jobb vagyok ennél vagy annál, nem is számít, hogy mások mit gondolnak. Én tudom, hogy mire vagyok képes, és ha jól végzem a dolgomat, a határ a csillagos ég.”
