Élet-Stílus

5. hét – Passiv – Präsens, Präterium (Szenvedő szerkezet jelen idő, elbeszélő múlt)

A szenvedő mondat alanya nem végzi, hanem csak elszenvedi a cselekvést. A mai magyar nyelvben alig használnak szenvedő szerkezetet. A német nyelv szenvedő szerkezetet akkor használ, ha:

• lényegtelen, ki végzi a cselekvést:
Dieses Haus wird jetzt renoviert

• ismeretlen a cselekvő:
Dieses Buch wurde schon verkauft.

• a mondat tárgya jelentésében fontosabb, mint az alany
Der Schüler wird ausgezeichnet.

A szenvedő szerkezet nyelvi eszköz, amely segítségével:

• a cselekvést folyamatként mutathatjuk be (Vorgangspassiv)
Ich schreibe ein Buch. (cselekvés)
Das Buch wird geschrieben. (folyamat)

• a cselekvés eredményeképpen létrejött állapotot is bemutathatjuk (Zustandspassiv)
Man verkauft das Auto. (cselekvés)
Das Auto ist vekauft. (állapot)

• A szenvedő igealakokat mindig a „werden” segédige megfelelő alakja segítségével képezzük Vorgangspassiv képzésekor.

• Csak tárgyas igéből képezhető.

• Megváltozik a mondat szerkezete. A tárgy kerül a mondat elejére alanyesetben.
z.B.: Man liest das Buch. (Aktiv)
Das Buch wird gelesen. (Passiv)
werden + Partizip Perfekt
z.B.: werden gemacht

• Akkor használjuk, ha a mondatnak nincs alanya, vagy lényegtelen az alany személye.
z.B.: Itt egy iskolát építenek. (Ki? Nem fontos.)
Ha mégis van alany: von + Dativval kerül a mondatba.


5. hét – Passiv – Präsens, Präterium (Szenvedő szerkezet jelen idő, elbeszélő múlt) 1

A Zustandspassiv a cselekvés eredményeképpen létrejött állapotváltozást, létezést jelöli. Ezért használjuk a sein segédigét a főige múlt idejű melléknévi igeneves alakjával, amely az összetett állítmány része.

Történés (Vorgang)
Gestern wurde das Auto verkauft.

Állapot (Zustand)
Als wir zum Händler kamen, war das Auto schon verkauft.

A cselekvő személy (tehát a cselekvő mondat alanya) a Zustandspassivban nem szerepel.

Igék, amelyekkel nem képezhető szenvedő szerkezet:

a) Nincs szenvedő alakjuk, a haben, sein, werden időbeli segédigéknek, mivel létezést, állapotot fejeznek ki:
Das Wetter ist schön.

b) a személytelen igéknek, mivel történést, állapotot fejeznek ki:
Es schneit.

c) néhány történést kifejező igének (pl. schmerzen, glänzen, schimmern, brausen, stb.):
Der Schnee glänzte in der Sonne.

d) a visszaható igéknek és a visszaható névmással álló igéknek:
Sie freut sich auf den Urlaub.
Er wäscht sich die Hände.

e) az olyan igéknek, mint a hören, sehen, heißen, helfen, ha a tárgy egyidejűleg a cselekvés alanya is:
Ich höre sie singen.
De: Ich höre sie. – Sie wird gehört.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik