A banda 1975-ben alakult, az eredeti felállásból mára csak a főnök, Ian „Lemmy” Kilminster énekes/basszusgitáros maradt, de remekül kiegészítik őt jelenlegi társai, Phil Campbell (gitár) és Mikkey Dee (dob). A Motörheadet korábban jellemző állandó tagcserék után, ez a felállás már jó ideje stabilnak tűnik. Csajok, buli, mérhetetlen mennyiségű alkohol, az élet árnyoldalai, még több csaj, még több whisky, és persze jó kis rock’n’roll. A szövegek erről szólnak immár 30 éve, és a zene sem sokat változott. Akárcsak az AC/DC, a Motörhead is egyfajta állandóságot képvisel. De ők megint egy olyan zenekar, amelynek nincs ember, aki felróná ezt. Érzéssel, szívből játszanak, és a rock’n’roll-ban ez mindennél többet ér. Egy zenekar, akinél a szerződésük öt oldala az öltözőbeli alkoholok mennyiségéről és fajtáiról szól, míg három foglalkozik minden egyébbel. Az Ace of Spades, a Bomber, vagy akár legutóbbi, Inferno című lemezük örökérvényű darabok. Nyugodt szívvel meg lehet hallgatni őket 10, 20, 30 év múlva is. Ahogy az elcsépelt (?) mondás is tartja: a rock örök, és elpusztíthatatlan.
A szervezők az ország több pontjáról várnak rajongói csoportokat, fogadásukra minden tekintetben felkészültek a szervezők. Ugyancsak várható, hogy a hazai motoros társadalom is nagy létszámmal képviselteti magát a mikrofonba felfelé éneklés atyja Lemmy Kilmister és csapata koncertjén. A Harley-ket és egyéb motorkölteményeket biztonsági okokból ugyan nem vihetik be a fesztivál területére, de a rakamazi üdülőövezetben, és Tokajban őrzött parkolók állnak rendelkezésükre.
A Motörhead péntek este fél tizenegykor lép fel, előtte a Depresszió és a Hooligans játszik. Akik nem kifejezetten a kemény r’n’r kedvelői, azoknak a drum&bass szcéna koronázatlan királyát, Roni Size-ot ajánlhatjuk, aki éjféltől játszik a Café elnevezésű programhelyszínen MC Dynamite társaságában, majd Palotai Zsolt forgatja a lemezeket. Pénteken játszik a Hiperkarma, a Heaven Street Seven, a Superbutt és sok más hazai banda is.
