Ma Magyarországon – a statisztikai adatok szerint – a kulturális javak (műtárgyak) kárára elkövetett lopás évente hét-nyolcszáz esetben fordul elő, egymilliárd forintos kárt okozva. Bár az esetek száma csökken, viszont a kárérték egyre nő, és az elkövetés módszerei is egyre kifinomultabbak, azaz a műkincstolvajok egyre szakszerűbben, céltudatosabban dolgoznak. Emellett méreteire és jelentőségére elsősorban a napvilágra került esetekből következtethetünk, hogy szintén milyen hatalmas károkat okoznak a – teljes illegalitásban dolgozó – régészeti lelőhely fosztogatók. Ugyancsak jelentős, a vámszervek által felderített jogellenes műtárgybehozatal, -kivitel, mely esetekből a szervezett műtárgycsempészet útvonalai is kirajzolódnak: hazánk éppen a déli és kelet-nyugati „főútvonalak” mentén fekszik. A műkincslopás illetve -csempészet ma világszerte a szervezett bűnözésnek – a fegyver és a kábítószer kereskedelem után – a harmadik legjövedelmezőbb ága.
A műkincslopások legveszélyeztetettebb célintézményei hazánkban a templomok, a múzeumok, magángyűjtemények illetve magánszemélyek és más (főleg állami fenntartású) intézmények, de kiemelten is a földben vagy víz alatt levő régészeti örökségünk.
A kiállítás a „sikertörténeteket” mutatja be, azokat a műkincseket és alvilági történetüket, melyek a sikeres hatósági munka és együttműködés eredményeként megkerültek. A rendezők a legfrissebb eseteket vették elő, azaz elsősorban az elmúlt két-három év anyagából válogattak, de a képet, mivel hasonló kiállítást még sosem rendeztek, a ’90-es évek elejéig visszanyúlva néhány – nemzetközi mércével is – kiemelkedőnek számító hazai eseménnyel is kiegészítették.
A viharos utakat megjárt több száz kiállított tárgy között látható lesz a Vizsolyi Biblia, a szentendrei Czóbel Múzeum vagy a budapesti Kiscelli Múzeum ellopott és megkerült modern magyar képanyaga mellett magángyűjtemények több igen értékes régi és újabb festménye (id. Markó Károly, Egry, Czóbel, Márffy és régi külföldi mesterek alkotásai), a Zsidó Múzeum 1993-ban ellopott 250 tárgyából készült válogatás, templomi betörések ezüsttárgyai, faszobrai, a nagy mennyiségben csempészett ikonok pár szép darabja, valamint a több ezer régészeti lelőhely kifosztása nyomán ellopott és csempészett leletek néhány válogatott sorozata is. A tárgyak nagyrészt természetesen abban az állapotban kerülnek bemutatásra, ahogyan előkerültek, így sajnos nem egy esetben a gondatlan kezelés okozta károk is láthatók.
A megkerült műkincsek mellett megtekinthetők lesznek a sajnos még igen nagy számban hiányzó műkincsek fényképei is, sőt a látogató betekintést nyerhet az érintett hatóságok (Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) munkájába is. Emellett a műtárgytulajdonosok néhány megszívlelendő jótanácsot is kaphatnak, hogyan tehetnek többet műkincseik biztonsága érdekében.
A kiállítás megnyitója alkalmából írja alá a három érintett hatóság (ORFK–VPOP–KÖH) vezetője azt az együttműködési megállapodást, mely remélhetőleg hatékonyan hozzájárul a jövőben műkincseink nagyobb biztonságához és a bűnözés visszaszorításához.
A kiállítás a három érintett hatóság (ORFK–VPOP–KÖH) közös rendezésében és a Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központjának támogatásával jön létre.
Örökség Galéria, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.
Nyitva: március 23 – május 28., hétfőtől vasárnapig, 9.00-17.00 óra között.
