Ha ház, akkor tégla – vallják a konzervatívok. Mások a világ számos országában hagyományokkal rendelkező könnyűszerkezetes építési módszerre esküsznek. A hozzáértők kerülik, hogy állást foglaljanak pró vagy kontra, azt hangsúlyozzák, hogy az építtetőnek tudnia kell pontosan megfogalmazni saját igényeit, optimális megvalósításukat viszont legjobb, ha szakemberre bízza.
Egy jó ház megtervezése, függetlenül a technológiától, hihetetlenül összetett folyamat. A végső döntést nem szabad csak mérnöki, gazdasági szemmel megközelíteni, hanem tekintettel kell lenni a lélekre is. A legjobb tervek úgy születnek, ha a mérnök képes együtt élni megbízójával, feltérképezve annak életvitelét, szokásait és nem utolsósorban lelki beállítottságát. Ha mindez „zsákban” van, jöhet a számtan. Pénz, telekadottságok, időfaktor, a lakók létszáma és persze a speciális vesszőparipák, igények.
Nincs lényeges különbség árban a hagyományos tégla, illetve az újkori könnyűszerkezetes épület között, amennyiben nem engednek egyik esetben sem a szigorú technológiai követelményekből – hangsúlyozzák a FigyelőTrend által megkérdezett szakértők a térfél két oldaláról. Bodnár György, a Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója, Fazekas Péter, a TrendHaus ügyvezetője, az ÉVOSZ készháztagozatának elnöke egymás véleményét nem vitatva érvel a saját portéka előnyei mellett.
A készház
A szakszerű megfo-galmazás szerint a készház előre elkészített, teljes magasságú falelemekből, lehetőleg saroktól sarokig legyártott külső falakból, válaszfalakból és tetőelemekből áll. A gyártóhelyen elkészített elemeket a helyszínen előkészített alapra állítják föl, akár néhány óra is elegendő az összeszerelésükhöz. Európában előbb, a 70-es években, helyiségmagasságú, de rövid elemeket gyártottak, ez illesztési problémákat okozott, ezért aztán áttértek a nagypa-nelos változatra: házoldal méretű elemeket készítenek. A méreteknek csak a szállíthatóság szab határt.
A készház fogalmá-nak egy másik megközelítése a szerkezeten alapul, eszerint egy könnyűszerkezetes épület váza, azaz a teherhordó szerkezet lehet fából vagy fémből. E szerkeze-tekre szerelik fel a szigetelőanyagokat, a külső és belső burkolatokat. Kőzetgyapotot, hungarocell vagy polisztirol szigetelőanyagokat, gipszkarton- vagy gipszrostlemezeket rejt a végső burkolat, amely látványra akár tökéletesen megegyezhet a hagyományos téglaépítkezéseken megszokottal. Az egyetlen készház-típus, ahol teljesen megmutatkozik az anyag (persze nem véletlenül), a rönk- vagy gerendaház. Ennek hangulata valóban semmilyen más épületéhez nem hasonlítható.
Igaz, az egy-egy tulajdonságok javítása e hagyományos építőanyagban más tulajdonságok kárára valósul meg. Így például a porózus szerkezet, amely az agyag fűrészporral való lazításával alakul ki, kedvezőbb a hőszigetelés szempontjából, de a teherbírás romlásával jár.
A téglaépület, mint mondja, összességében a legmegfelelőbb az olyan komplex éghajlatú vidéken, amilyen Magyarország. Elismeri ugyanakkor a faszerkezetek létjogosultságát az északi országokban, vagy az amerikai mobil életstílust kiszolgáló fém- vagy faszerkezetes készházak ésszerűségét.
A tégla úgy funkcionál, akár egy mini légkondicionáló, ámbár ennek előnyei igazán úgy mutatkoznak meg, ha tudatosan, rendszerben használjuk az egyes elemeket. Azaz, ha valaki porotherm téglát használ az építkezésén, az önmagában, az azonos technológiájú áthidalók, a kötőanyagok, -elemek és megfelelő födémszerkezet nélkül pénzkidobás.
A MINŐSÉG NEM OLCSÓ. A spórolás egy építkezésen nagyon sokba kerülhet. A magyar gyakorlatban egyébként a takarékoskodás sokszor már a tervezés, előkészítés fázisában elkezdődik, nemcsak a pénzzel, hanem az idővel is, és erre még igen gyakran „rátesz” a kivitelező, rávéve a megbízót a tervtől eltérő, olcsóbb megoldásról. Az érintett persze nem ellensége saját pénztárcájának, és rááll, nem számolva a távolabbi következményekkel.
Ha már a számolásnál tartunk, a szakértő állítja, egy korrekt téglaház, kellő körültekintéssel, 150 ezer forintos négyzetméteráron kivitelezhető, kétszázezerért már kulcsrakész luxus várható el. Ez az ár igazán versenyképes a készházak sokat emlegetett olcsóságával – hangsúlyozza. A valóság ugyanis az, hogy csak a rossz minőségű készház kerül ennél kevesebbe, igaz, Magyarországon inkább ilyenek terjednek.
A hirdetésekben felbukkanó, négyzetméterenkénti 70 ezer forint csak akkor igaz, ha olyan import fából készül az épület, amely semmilyen tekintetben nem felel meg az építőanyag-minősítés követelményeinek. Tény, hogy meg sem próbálnak az építőanyag-minősítő hivataltól engedélyt szerezni rá, és persze a feketemunka is általános ezekben az esetekben. Egy igazi finn gerenda- vagy rönkház szerkezetkészen legalább az említett összeg duplájába kerül, míg a kulcsrakész állapot négyzetméterára közelíti a 200 ezret.
A fenti problémát tartják az ágazat legfőbb gondjának a készházas szakma művelői is. Teljes joggal hisznek saját portékájukban, csak hát sikereiket beárnyékolják a tömegesen épülő, a 60-as évek cseh furnérházainak minőségét sem elérő, tetszetős építmények.
Könnyűszerkezet. Három hónap alatt kulcsrakész.
A hazai könnyűszerkezetes házakat építő vállalkozások száma ma jóval 100 felett van, de alig 20 rendelkezik a forgalomba helyezéshez szükséges, alkalmassági vizsgálatok megfelelő eredményei alapján kiállított és az adott rendszer alkalmazási területét pontosan behatároló ÉME-engedéllyel – panaszolja az ÉVOSZ készháztagozatának elnöke. Így az átlagminőség meglehetősen kétes.
De maradva a követelményeknek eleget tevő vállalkozások termékeinek elemzésénél, azok legfőbb előnye a téglával szemben, a közhiedelemmel ellentétben, korántsem az ár, hanem az építkezés gyorsasága. Egy ilyen épület néhány hét, legfeljebb 3 hónap alatt kulcsrakészen átadható.
Még egy nagyon fontos érv szól mellette: az, hogy az egész építkezés kötelezően egy kézben marad. Így a garancia érvényesítése az ügyfél számára nem jelenthet gondot. A jegyzett gyártók ugyanis nem adják el az elemeket, hanem gondoskodnak a szakszerű szerelésről és az állandó ellenőrzésről. Az ügyfél álmainak megfelelő terveket is többnyire a gyártó tervezői öntik formába összhangban a technológia kínálta lehetőségekkel. Ez egyúttal versenyhátrányt is jelent, ugyanis itt nincs mód az áfa „megtakarítására”.
Meddig, mennyiért?
Egy 100-120 négyzet-méteres készház-technológiával készült épület becsült költsége:
• Szerkezetkész állapot: 50 000 Ft/m2 + áfa ártól
A szerkezetkész állapot tartalmazza alapkivitelben a teherhordó szerke-zetet (fogadószint készítése nélkül):
– az összes teherhordó falszerkezetet
– külső falak, a külső vakolatrendszer nélkül
– belső teherhordó panelok
– a födémpanelokat
– a tetőszerkezetet tetőfóliával és ellenlécezéssel
• Félig kész állapot: 97 500 Ft/m2 + áfa ártól (az épület kívülről teljesen kész)
A félig kész állapot tartalmazza alap-kivitelben az épületet kívülről teljesen készen:
– a szerkezetkész állapotban leírtak
– tetőfedés, bádogozás, párkányképzés, ereszcsatornázás
– a külső nyílászárók beépítése, külső ablakkönyöklőkkel együtt
– homlokzati vakolás
– elektromos védőcsövezés, alapvezetékezés
– víz-, szennyvíz- és fűtés-alapszerelés, gázszerelés
• Kulcsrakész állapot: 100-120 m2 – 100 000-130 000 Ft/m2 + áfa: Beköltözésre készen
Alapozás költségei: 18 000 Ft/m2 + áfa irányártól
A Fészekrakó program legnagyobb hiányossága, hogy csak értékhatárt jelöl meg, nem köt ki méretet, sem minőséget, semmilyen műszaki paramétert (ilyen lehetne például a hőveszteség mértéke). Az ügyfél pedig, bár az adott pillanatban százezreket spórol meg, későbbi milliós hibaproblémáival nem tud kihez fordulni – kesereg a szakember.
A könnyűszerkezetes épületek ára amúgy 120-150 ezer forint között mozog négyzetméterenként, azaz gyakorlatilag majdnem azonos egy téglaházéval. De miért is lenne különbség, hiszen a váz, a födém, a tetőszerkezet az összköltségek töredékét teszik ki. A gépészet, a nyílászárók, a burkolás ára pedig semmiben nem különbözik a kétfajta konstrukcióban.
Egy családi ház alapja általában az összköltség 9 százalékát emészti fel, a falazás 14 százalékot, a tetőfedést 7 százalékra teszik, míg a nyílászárók 11 százalékot jelentenek. A burkolat 9 százalékot, a szigetelés 5-öt, az egyéb szerelési munkák 13 százalékot igényelnek, míg a legtöbbet a szerelvényezés: 32 százalékot. Gyakorlatilag az építkezés költségeinek több mint kétharmada független az alaptechnológiától.
Akkor viszont milyen alapon válasszunk? A szakértő szerint nincs általános recept. Hiszen a mérhető számok, amelyek alapján objektíven lehetne dönteni, gyakorlatilag azonosak. Egyes részletekben persze lehetne győztest hirdetni, de egy ház komplex alkotás. Értelmetlen összevetni a hőtárolási adatokat, mondjuk, a hangszigeteléssel.
Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mit tart fontosnak jövendő otthonában, mi vonzza jobban. A készház kínálta viszonylag korlátlan szabadság a terek kialakításában, a gyors építkezés előre gyártott elemekből az időjárási viszonyoktól független körülmények között, a rugalmasság, esetleg egy igazi rönkház nyújtotta utolérhetetlenül természetközeli érzés? Vagy a hagyományos téglaház megnyugtató komfortja, a tudat, hogy évszázadok alatt kipróbált anyagból készült falak védik, veszik körül? A döntést talán nem is annyira a racionalitás, mint inkább a szubjektivitás befolyásolja. De hát az otthonunkról van szó!
