A nagyváradi víz- és csatornázási művek egy éve kezdte el a város melletti domb egyik utcájának közművesítését, a munkálatok közben a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványaira bukkantak. A terep részleges feltárása nemrég befejeződött, az ásatási gödröt betemették – írta az MTI.
A kolostortemplom a 12. századi építkezési szokásoknak megfelelően téglából épült, és több méter vastag kerítés vette körül. Az évszázadok során a téglák nagy részét elhordták a környék lakói, így a szakemberek szerint valószínű, hogy a hegy lábánál álló régi házak falában még mindig találhatnának innen származó építőanyagot.
II. István Thuróczy krónikájában.
(Forrás: Wikipédia)
Az épületmaradványok történetéről, valamint az ásatások eredményeiről Lakatos Attila történészt, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum régészét a Krónika című kolozsvári napilap szólaltatta meg. A mintegy 2500-3000 négyzetméternyi ásatásra érdemes területen, ahol most hétvégi házak állnak, temetkeztek is eleink. Akár ezer holttest is lehet az egykori templomkertben, mivel az évszázadok alatt egymásra hantolták a holtakat.
A váradhegyfoki konvent „hiteles hely” volt a középkorban: mai értelemben közjegyzői hivatalként szolgált. A 16. században II. Lajos király zálogba adta az apátságot, amelyet új tulajdonosai 1808 után hagyták elromosodni.
A teljes feltáráshoz meg kellene vásárolnia a román államnak vagy a nagyváradi önkormányzatnak a magánkézben levő területet.
