Pars Krisztián óriási csalódásként élte meg hétfői szereplését a férfi kalapácsvetés világbajnoki döntőjében, s úgy érzi, fejben kell megoldani a kérdést, hogy tovább tudjon lépni. A szombathelyi versenyző első számú esélyesként csak a negyedik helyen végzett Berlinben.
“Még most sem tudom, mit történt velem, minden hibát elkövettem, amit el lehetett – mondta a 27 éves atléta, aki elárulta, hogy mindössze két órát aludt éjszaka. – Ilyen versenyem még nem volt életemben, ahol ennyit hibáztam volna, ettől rendkívül ideges lettem, s szétesett a mozgásom. Talán nyomasztott a tét, hogy nagyon jól akartam szerepelni, bár ezt akkor nem éreztem. Még az első dobások után is úgy gondoltam, hogy fel tudok állni, s összeszedem magam.”
A selejtezőből simán kvalifikálta magát (MTI/EPA)
Pars 75,51 méterrel kezdett, ezenkívül még egy érvényes kísérlete volt, a negyedik sorozatban 77,45, amivel az utolsó körben szorult le a dobogóról. „Amikor az első dobáshoz készülődtem, láttam, hogy felemelik a figyelmeztető sárga zászlót, ami azt jelenti, hogy hamarosan lejár a rendelkezésre álló idő, ezért elsiettem a dobást. A negyedik, jó kísérlet sem nyugtatott meg, mert a végén nem ért le a lábam, így 79 méter helyett csak 77 körül ért földet a kalapács. Ettől megint csak ideges lettem, s nem tudtam koncentrálni.”
Pars úgy látja, elsősorban fejben dőlt el a verseny. „Óriási csalódásként éltem meg, hogy nem sikerült érmet szereznem. 2004 óta megint nem tudtam világversenyen dobogóra állni, úgy érzem, ezt a problémát fejben kell megoldanom. Szükség van egy olyan hozzáállásra, amellyel stabilan tudok nagyot dobni világversenyen is. A szeptemberi atlétikai Világdöntőt mindenképpen szeretném megnyerni, a presztízs miatt. A tudással nincs baj, ha most bemennék a pályára, lehet, hogy 81 métert is teljesítenék.”
Pars a pekingi olimpián úgy lépett elő ezüstérmessé, hogy doppingolás miatt kizárták az előtte végzett két fehérorosz atlétát. Januárban elhunyt mestere, Németh Pál, s edzései irányítását a Dobópápa fia, Zsolt vette át.
“Zsolt márciusban vállalta el, hogy az edzőm lesz, de a sérülésem miatt nem tudtuk elvégezni azt a munkát, amit tervezett. Az elmúlt hét hónapban például csak egy-két hetet tudtam erősíteni. A Pali bácsival végzett 12 éves munka nem múlt el nyomtalanul, az erőnlétemmel nincs baj. Sajnos, egy ilyen szituációban, amikor zajlik a verseny, az edző már nem sokat tud segíteni, ezért nem is mentem oda Zsolthoz az utolsó dobások előtt, én akartam megoldani a problémát.”
Pars hozzátette, azért nem állt meg a döntő után nyilatkozni, mert fizikailag is rosszul érezte magát.
—-Iszinbajeva is tanácstalan—-
“Életemben először nem tudok magyarázatot adni rá, hogy mi történhetett velem” – nyilatkozta teljesen váratlan kudarca után Jelena Iszinbajeva, a rúdugrás “cárnője”, aki a berlini atlétikai világbajnokság eddigi legnagyobb, alighanem felülmúlhatatlanul negatív szenzációját okozta azzal, hogy érvényes kísérlet nélkül kiesett a szám hétfő esti döntőjében.
Az oroszok kétszeres olimpiai és világbajnoka, 26 világcsúcs birtokosa 4.75 méteren szállt be a versengésbe, majd a rontás után 4.80-on próbálkozott, de mindkétszer hiába, így címvédés helyett búcsúzni kényszerült.
“Fogalmam sincs, mi okozta a bukásomat. Mindent tökéletesnek éreztem a bemelegítés közben, nyugodt voltam, s azzal a meggyőződéssel mentem neki a kezdőmagasságnak, hogy simán átviszem. Koncentrált voltam, jó ugrásokat és győzelmet vártam magamtól, eszembe nem jutott a vereség. Erre tessék…” – lamentált a 28 esztendős Iszinbajeva, aki több mint fél évtized után most először kapott ki világversenyen. Berlini legyőzője, Anna Rogowska egy hónapja, egy vb előtti nemzetközi viadalon már előtte végzett ugyan, de maga a lengyel rúdugró sem hitte, hogy ugyanez a német fővárosban, a világbajnoki döntőben is sikerülhet neki.
“Még most sem hiszem el, hogy megtörtént. Legfeljebb ezüstöt reméltem, az arany hatalmas, de persze kellemes meglepetés számomra is” – jelentette ki Rogowska.
A mögötte másodikként zárt amerikai Chelsea Johnson felettébb sportszerűen a nagy vesztes Iszinbajevát dicsérte: “Mélyen együttérzek Jelenával. Ő minden idők legnagyobb női rúdugrója, de mindenkinek, így neki is lehet rossz napja. Most ilyet fogott ki. De hát a rúdugrás ezért annyira érdekes szám, mert sohasem tudhatod biztosan, ki nyer.”
Iszinbajeva mindenesetre gyorsan összeszedte magát, legalábbis a kiesését megkönnyezve már bizakodóan nyilatkozott a folytatásról: “Nagyon rosszul esett, hogy hirtelen jött, s ideiglenes gyengeség miatt a vb-címemet elveszítettem Berlinben, de meggyőződésem, hogy még sokszor megmutatom majd, mit is tudok valójában. Persze tisztában vagyok vele, hogy nem lehet mindig első az ember, s a vereség is benne van a versenyzésben, aminek ezek szerint most jött el az ideje. De ez nem jelenti azt, hogy a jövőben is így lesz. Sőt, a vereség nyomán elhalasztok minden mást, benne a családalapítást is, hogy innentől kezdve a 2012-es londoni olimpiáig, ahol meg akarom ismételni pekingi sikeremet, mindent a felkészülésnek rendeljek alá. A kudarc megacéloz, edzésből és versenyből fog állni életem következő három esztendeje” – szögezte le a “szenzációs” Iszinbajeva.