A kínai kutatók által az éve elején talált különleges repülőhüllők maradványai a pteroszauruszok csoportjába tartoznak. A dinoszauruszokkal egy időben élt faj tagjai voltak az első gerinces állatok, melyek meghódították a levegőt. Az ekkor még jellegzetesen hosszú farkú primitív repülőhüllő fokozatosan átalakult a fosszilis maradványokból szintén ismert fejlett, rövid farkú állapotba.
A tudósok úgy vélték, a fejlődést összekötő szakaszban a faj modulszerkezete is köztes állapotokat mutathat, mint például a mérsékelten megnyúlt farok. A most talált leletek, a pteroszauruszok mintegy húsz példánya, a szénvizsgálatok alapján 220 és 65 millió évvel ezelőtt élhettek, pontosan abban az időszakban, amikor az említett evolúciós folyamatok lezajlottak. Vizsgálatuk azonban nem várt eredményeket hozott, rácáfolva a kutatók hipotéziseire.
A faj példányai ugyanis mind a primitív, mind a fejlett állapotot tükrözik. A nyak és a fej már megegyezik a későbbi pteroszauruszokéval, míg a csontváz többi része, köztük a hosszú farok azonos a korábbi állapottal. David Unwin szakértő az Independent című brit lapnak elmondta, hogy a felfedezett maradványok sokkolták a tudósokat, hiszen eddig azt hitték, hogy a kor repülőhüllői tipikus közvetítő funkciókkal rendelkezhettek. „A maradványok a két állapot bizarr elegyét mutatják. Több gyors és nagy változás következhetett be viszonylag rövid idő alatt. További meglepetés, hogy a leletek alapján feltehető, hogy a természetes kiválasztódás egész modulokat módosított, és nem csupán egy-egy funkcióra korlátozódott” – véli a szakértő.
Összekötve a lánc két szakaszát, a faj a Darwinopterus modularis nevet kapta. A globális katasztrófa, mely mind a dinoszauruszok, mind a repülőhüllők kihalását okozta, az evolúciós kutatásokat is megnehezítette. Ezzel kapcsolatban Darwin A fajok eredetében megjegyezte, hogy a hiányzó láncszemeket idővel a fosszíliák szolgáltathatják, s „a Darwinopterus egy kicsi, de fontos lépés ebbe az irányba”- írja az Independent.
