A magyarok ismét legyőzték az olaszokat

Az egyiptomi 2-3-hoz képest egy lényegesen erősebb összetételű olasz csapat próbált szerencsét Győrben.

A korábbi együttesből mindössze a cserekapus Fiorillo, s a szintén a padon helyet foglaló Mustacchio ismerte testközelből is Némethéket, akik olyan ismert játékosok ellen kellett megmutassák, mint Santon és Balotelli (mindkettő Inter), illetve De Silvestri (Fiorentina). Az előzetesen beharangozottak közül a manchesteri Machedát a padra sem ültette le az olasz kapitány.

A magyar csapat nem teketóriázott sokat: remekül elkapta a rajtot az elején némileg tanácstalan kékmezesek ellen. Előbb Simon kavarta meg a védelmet, majd Németh esésénél intett továbbot a játékvezető.

A 16. percben aztán Clattenburg a középpontra mutatott, ugyanis Németh megszerezte a vezetést a magyar válogatottnak. Koman ívelt középre, az olaszok lescsapdája nem működött, így Angella röviden fejelte ki a labdát Simon elé. A támadó a csatártárshoz passzolt, aki tíz méterről nem hibázott.

^{Németh bolondítja Ogbonnát – húsz perc is elég volt a magyarnak (MTI)}

Az első negyedóra magyar fölénye után kiegyenlítettebb lett a játék, sőt – Németh rosszul ért földet, így cserét kért. Öröm az ürömben, hogy az AEK támadójának sérülése nem bizonyult komolynak, a bokaszalagja csupán meghúzódott.

Szünetben Pierluigi Casiraghi alaposan leteremthette övéit, ugyanis egy lényegesen motiváltabb, és két helyen is megváltoztatott olasz csapat futott ki a gyepre – s Balotelliék berendezkedtek a magyar térfélen. Egyre veszélyesebbek lettek a vendégek akciói, az Inter csatára akár kétszer is betalálhatott volna, ám előbb a kapufa, majd Gulácsi remek mozdulata segített megtartani az eredményt.

A Chelsea-ben edződő Borini beállásával még veszélyesebbek lettek az olaszok, így Egervári Sándor cserélt. Simont Szakály váltotta, s a középpálya megerősítése üdvözítőnek bizonyult. Ismét „kétirányú” lett a játék, a megnőtt magyar vállalkozó kedvet egy Koman- és egy Elek-lövés – utóbbinál Mannone is igazolta, hogy remek kapus – jelezte, majd Lencse és Kádár összjátéka ígért többet.

Az olaszok elkedvetlenedtek, ellenben a hajrára a magyarok ismét úgy játszottak, ahogy az első negyedórában. Egy újabb Elek-lövés után Koman centerezéséről maradt le Lencse, majd a 88. percben ismét góllá ért a magyar fölény. Lázár jobboldali beadása után Lencse passzolt vissza Komannak, s az olaszországi légiós beállította a végeredményt. Győzelmével a magyar csapat ismét biztató pozícióba került, ellenben a négy meccs alatt négy pontot gyűjtő olaszok helyzete távolról sem rózsás.