A múlt héten megjelent ENSZ tudományos jelentésre reagálva pekingi illetékesek kijelentették, hogy Kína megfontolja, eleget tegyen-e a károsanyag-kibocsátást csökkentő elvárásoknak, ha ezt a gazdagabb országok mindegyike is vállalja.
A külügyminisztériumi szóvivő szerint a gyorsan fejlődő ország nem jelent nagyobb fenyegetést a környezetre, mint az európai, vagy az amerikai kontinens más országai. Peking hajlandó részt venni olyan átfogó klímaváltozás ellen ható intézkedésekben sőt azon károsanyag-kibocsátást korlátozó megállapodásokban is, amelyeket korábban elutasított.
A kínai politika ezen változása példaértékű lehet az ázsiai országok környezettudatos viselkedésének kiformálódásában, s ezzel a környezetvédelem, a természetvédelem ezen országokban való szélesebb terjedésében.
A nyilatkozat rámutat arra is, hogy a klímaváltozás hosszas folyamat eredménye, amelyben nemcsak a jövőbeli potenciális fenyegetéseket kell figyelembe venni, hanem a mostanra kialakult helyzetet megelőző korábbi felelőtlen környezetpusztítás okozóit is. Jiang Yu külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy a majd egy évszázada egyre növekvő európai, amerikai ipari kibocsátások környezet károsításáért nem tehető felelőssé a pár éve feltörekvő ázsiai gazdaság. A felelősség Kína szerint a gazdag országokat terheli, s igazán ezek tudnak olyan lépéseket is tenni, amelyek hatására a folyamat lassítható lenne, vagy akár teljesen kontrollálhatóvá is válna.
Ázsia nem vállalja
India ugyan még nem szólalt meg a kérdésben, de számos szakértő szerint a kínai bejelentés közeledést jelenthet a 2012-ben lejáró klímavédelmi egyezményekhez, illetve azok céljaihoz.
Qin Dahe, a kínai meteorológiai hivatal vezetője szerint az elkövetkező években az ország 20 százalékkal javíthatja energiagazdálkodási hatékonyságát, és megszüntetheti függőségét a jelenlegi szénalapú erőművek – erősen károsanyag-termelő – energiatermelésétől.
Qui egyébként társelnöke volt az ENSZ mostani konferenciájának, amelyen a tudósok gyakorlatilag megállapodtak abban, hogy a globális változásokért az emberi tevékenység a felelős, s nem a ciklikusan jelentkező klimatikus folyamat. A tudós egyébként azt is hangsúlyozta, hogy egy gyorsan fejlődő országnak hatalmas anyagi megterhelést jelent a „tiszta” energiaforrásokra épülő energiagazdálkodás megteremtése. Ebben a nyugati országoknak élenjárónak és példaadónak kell lenniük, csak ekkor várható el, hogy akár Kína, vagy India is megtegye az erre irányuló lépéseket.
A konferencia eredményei
Az IPCC az 1990-es évek óta 4-5 évenként hozza nyilvánosságra jelentéseit. A legutóbbit 2001-ben adták ki, és a most következő lesz az eddigi legátfogóbb, egyben immár regionális lebontású, ami pontosabb klimatikus előrejelzést tesz lehetővé. A mostani dokumentumot teljes egészében idén áprilisban hozzák nyilvánosságra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
