Az 1992-ben létrejött harmadik Jugoszlávia két tagállama 2003 februárjától Szerbia és Montenegró néven új államszövetség keretében alakult újjá.
Az Európai Unió külpolitikai főmegbízottjával – Javier Solanával – kötött megállapodás szerint az új államszövetség megalakulása után 3 évvel Szerbiában és Montenegróban népszavazás dönti majd el Szerbia és Montenegró további sorsát, a konföderáció fennmaradását vagy különválását.
A montenegrói társadalom és gazdaság napjainkban nehéz napokat él át. Deviáns jelenségek – szervezett bűnözés, korrupció – szövik át a gazdasági és politikai életet. Magas (20 %) a munkanélküliségi arány és a lakosság jelentős hányada részben vagy egészben a feketegazdaságban dolgozik.
Montenegró gazdaságilag viszonylag elmaradott terület s az egykori Jugoszlávia ipari termékének 1,7 %-át realizálta. A tagköztársaság felszíndomborzati adottságai a mezőgazdaság számára sem kínálnak megfelelő lehetőséget. Ilyen kedvezőtlen gazdasági feltételek mellett Montenegró természeti (éghajlat, domborzat, növényzet, állatvilág, vízrajz, egyedi természeti adottságok), történeti, művészettörténeti és egyéb (néprajz, konyhaművészet) idegenforgalmi vonzástényezői a turizmus fejlesztéséhez kedvező lehetőséget kínálnak.
Napjainkban Szalai Sarolta – az Adria Tours budapesti ügyintézője – szerint Montenegró legismertebb térségei a Kotori-öböl, a Budvai riviera, illetve az Ulcinji riviera ).
A jelenlegi montenegrói kormány felismerte az ország idegenforgalmi adottságait és a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségeket. Montenegró arra törekszik, hogy a GDP közel egyharmadát az idegenforgalom állítsa elő.
A turizmus fellendüléséhez azonban saját tapasztalatom szerint szükséges az alapinfrastruktúra – közúthálózat – minőségi és mennyiségi fejlesztése, illetve a környezeti kultúra és gondolkodásmód meghonosítása is.
Szalai Sarolta véleménye szerint tagadhatatlan tény, hogy a tengerparti nyaralás uticéljává elsősorban az olcsósága teszi Montenegrót. A szállodák és apartmanok árfekvése sokkal barátságosabb, mint a szomszédos Horvátországban. Varga Szilvia – az Adria Tours szegedi ügyintézője – szerint a magyar turisták főleg a nyaraló programokat keresik s erre Montenegró nagyon kedvező feltételeket kínál.
2003-ban az Adria Tours Kft. budapesti irodájában megkérdezéses kutatást – standard interjú – végeztem. A kutatás célja az volt, hogy megismerjem a Montenegróba utazó turisták motivációit és utazási szokásait (milyen közlekedési eszközt, szálláshelyet választottak).
Az elmúlt évek során számos alkalommal olvashattunk az egykori Jugoszlávia tagállamaiban kiújuló etnikai konfliktusokról (1999. és 2001.), éppen ezért a turisták véleményét is megkérdeztem a térségben uralkodó politikai helyzetről.
A megkérdezettek 96 %-a szerint nem képzelhető el egy újabb etnikai konfliktus Montenegróban.
Montenegró változatos turisztikai kínálattal tud megjelenni a nemzetközi idegenforgalmi piacon. Az ország idegenforgalmi adottságai kitűnő lehetőséget kínálnak a nemzetközi idegenforgalmi trendeknek megfelelő termékfejlesztéshez (ökoturizmus, falusi turizmus, kalandturizmus). Montenegró kormánya felismerte ezt a lehetőséget és az idegenforgalom fejlesztése prioritást kapott a gazdaságpolitikában. A turizmus fejlődéséhez azonban elengedhetetlen feltétel a stabil politikai helyzet megvalósulása a szomszédos országokban is. A turisztikai szakemberek és a turisták is bizakodóak, hiszen véleményük szerint egy újabb etnikai konfliktus nem fog kialakulni a környező térségben.
