A Világörökség Bizottság, az új-zélandi Christchurch városában tartott 31. ülésén összesen tizenhat kulturális, öt természeti és egy a vegyes kategóriába tartozó helyszínt jelölt meg. A Világörökségi Lista jelenleg 851 (660 kulturális, 166 természeti és 25 vegyes) helyszínt foglal magában.
A Sydney-i Operaház és Kaiping
Most került a listára a Sydney-i Operaház, amely a bizottság értékelése szerint a 20. század egyik legnagyobb alkotása, hiszen felépítése óta folyamatosan nagy hatást gyakorol az építészet világára. Szintén az új színhelyek között szerepel az iraki Szamarra régészeti városa is. A síita muzulmánok e szent helyét azonnal a veszélyeztetett színhelyek listájára is felvették, ugyanis a szamarrai mauzóleum június 13-án bombamerénylet célpontja volt.
Szamarra
A bizottság jóváhagyta a svájci, alpesi Jungfrau-Altesch-Bietschhorn világörökségi természetvédelmi körzet kiterjesztését, és a listára került a Svájc nyugati részén, a Genfi-tó mellett Lausanne és Vevey között elterülő 900 hektáros, teraszos művelésű Lavaux szőlővidék is. 
Lavaux
Kárpáti területek, és a drinai híd a listán
Az idei szerencsések közé tartozik Szlovákia és Ukrajna tíz kárpáti tája, többek között a Vihorlát, valamint a bosznia-hercegovinai Visegradban a 16. században épült, 11 lyukú, a Drina felett átívelő Mehmet Szokolovics pasa híd is. A török monumentális építészet történelmi dimenziójú, irodalmi és művészeti alkotásokat ébresztő híd ihlette a Boszniában horvát szülők gyermekeként született Ivo Andric (1892-1975) Híd a Drinán című regényét, amelyért a szerző 1961-ben jugoszláv szerzőként elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Híd a Drinán
Bekerült a világörökségek közé az újdelhi Vörös Erőd, a 16. századtól működő Ivani Ginzan ezüstbánya és kulturális övezete Japánban, a niszai pártus erődök Türkmenisztánban, a gaboni Lopé-Okanda ökorendszere és ősi kulturális tája, a richtersveldi kulturális és botanikai tájegység Dél-Afrikában, a Twyfelfontein helyszín Namíbiában, valamint a dél-kínai Kaiping nevű falu erődítményszerű emeletes házai.
—-Rideau-csatorna és a Galapagos-szigetek—-
Felvették a listára a 19. század elején épült 220 kilométeres kanadai Rideau-csatornát, amely Ottawát köti össze az Ontario-tóval és a nagy csatornaépítések korából Észak-Amerika legjobban megőrzött létesítménye. Első szakasza mindmáig működik – és értékes történelmi emléke az észak-amerikai földrész ellenőrzéséért folytatott küzdelemnek. 
A Rideau-csatorna
A tengerentúli területek közül többek között a Galapagos-szigetek és az Everglades Nemzeti Park gyarapítja idéntől a világörökség-listát.
Egy helyszínt töröltek
Az Egyezmény 1972-es elfogadása óta először történt meg, hogy egy helyszínt töröltek a Világörökségi Listáról. Az Omán területén található – a nyársas antilop (arab bejza) élőhelyét magában foglaló – “Arab Oryx-Rezervátum” területét ugyanis 90 százalékkal csökkenti a helyi hatóság, ez pedig ellenkezik az irányelvekben foglaltakkal. Az arab bejzának összesen hat vadon élő populációja van az Arab-félszigeten. Az ománi természetvédelmi területen 1996-ban még 450 arab bejza élt, mára már viszont mintegy 65-re csökkent a számuk. Még aggasztóbb, hogy ezek között csak négy párnak vannak fiatal utódai.
Arab bejza
A Veszélyeztetett helyszínek listájáról négy terület lekerült, a bizottság azonban döntött három helyszín veszélyeztetetté nyilvánításáról, így jelenleg összesen 30 célpont szerepel rajta.
—-A tagállamok javasolnak—-
A Világörökség Bizottság a tagállamoktól érkező javaslatokról dönt évente. A testület a tagállamok hat-hat évre megválasztott 21 képviselőjéből áll, akik azt vizsgálják, hogy a javasolt helyek megfelelnek-e a bizottság 1972-es létrehozásakor rögzített kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az adott hely a maga nemében egyedülálló legyen, s hogy a javasolt kulturális emlékhely vagy műemlék történelmileg hiteles (valódi) legyen. A javaslathoz mindig mellékelni kell az adott hely megőrzésének tervét, s a bizottság e terveket is vizsgálja és minősíti. A világörökség-lista célja a világ kivételes kulturális és természeti értékeinek védelme. 
Monostori erõd
Az UNESCO Világörökség Egyezménye 1972. november 16-án született meg, azóta 182 állam csatlakozott hozzá. Magyarország 1985-ben írta alá az egyezményt és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe.
Jelenleg nyolc magyar helyszín a listán
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
A komáromi erőd jövőre lehet a világörökség része
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belül működő Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságán (VÖMNB) korábban kérdésünkre elmondták, hogy egy-egy jelölés felterjesztési dokumentációjának elkészíttetése 8-10 millió forintba kerül, így jól meg kell gondolni a jelölést.
A jelölési folyamat szabályai szerint a VÖMNB javaslata alapján a magyar kormány minden év február elsejéig terjesztheti elő a kiválasztott helyszínt a Világörökség Bizottságnak. Idén januárban Magyarország és a Szlovák Köztársaság közösen terjesztette fel január 31-i határidővel a Világörökségi Listára a komáromi erődrendszert. Amennyiben elfogadja a jelölést az UNESCO, 2008-ban már kilenc magyar világörökség lehet.
