Az Allahabad közeli Mohammad Pur Umri-ban minden tizedik szülés ikerszülés, az ikrek többsége egypetéjű. Globálisan minden 300. szülés során születnek egypetéjű ikrek.
A faluban az elmúlt 10-15 évben nőtt meg kiugróan az ikerszülések aránya – nyilatkozta a BBC World Service-nek a falu hetven éves vezetője. Hozzáteszi, az ikerszülési statisztikák még elképesztőbbek lennének, ha nem lenne olyan magas a gyermekhalandóság.
Genetikai aranybánya
A különleges faluról féléve számolt be egy helyi lap. A nem mindennapi történet hamar bekerült a nemzetközi média „véráramába”, így a világ genetikusai világszerte értesülhettek „Ikrekfalváról”.
A poros falucskát nemzetközi kutatócsoportok szállták meg, akik a lakóktól vérmintákat véve, és azokat DNS-vizsgálat alá vetve, kutatják annak okát, hogy miért ilyen magas az ikerszülések aránya a faluban.
Egypetéjű ikrek egyetlen petesejt és egyetlen hímivarsejt találkozásának eredményei, ilyenkor tehát szokványos megtermékenyítésről van szó. Később azonban a megtermékenyített petesejt – eddig még nem tisztázott okok miatt – kettéhasad, és a szétvált sejtekből két teljes értékű, önálló embrió fejlődik ki.
A világ ikerpopulációján belül az ikrek 70-75 százaléka kétpetéjű. Kettős ikerterhesség akkor jön létre, amikor egyszerre két (vagy több) petesejt érik meg, és jut ki a petefészek tüszőiből. A petesejteket ekkor körülveszik a mindig bőségben lévő ondósejtek, és mindegyiket más és más spermium termékenyíti meg.
Az indiai falucska valóságos genetikai aranybánya a tudósok számára, akik most talán megfejtik az egypetéjű ikrek keletkezésének rejtélyét is, pontosabban, azt, hogy genetikailag kódolt-e a megtermékenyített petesejt kettéhasadása, vagy más okokra vezethető vissza a jelenség.
Termékeny föld, termékeny nők
Egyes teóriák szerint a nagyszámú ikerszülés magyarázható azzal, hogy a muzulmán vallású faluban gyakori a rokonok házasodása. A magyarázat azonban nem kielégítő, hisz, miért nem születnek akkor a környező muzulmán falvakban is ilyen nagy gyakorisággal ikrek.
A falu elöljárói a sok ikret Isten és a természet ajándékának tartják. Úgy vélik, hogy a Gangesz és a Yamuna folyók közötti vidék nagyon termékeny, és ez megnyilvánulhat gazdag termésben, és bőséges gyermekáldásban is.
A genetikusok természetesen némi szkepticizmussal kezelik ezt a magyarázatot. Adnak-e a DNS-vizsgálatok meggyőzőbb választ a rejtélyre?
National Geographic Online
