Élet-Stílus

Eltűnhetnek a grönlandi jégmezők

Grönland jégmezői a következő ezer évben eltűnhetnek, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik - állítják a Nature című tudományos lapban frissen megjelent cikk szerzői.

Jonathan Gregory és munkatársai a brit Readingi Egyetemen próbálták modellezni a hatalmas északi sziget éghajlati viszonyait, s kutatásaikból kiderült, hogy 2350-re akár nyolc fokkal is emelkedhet Grönland átlaghőmérséklete.

Ha az óriási grönlandi jégmezők elolvadnak, a világtengerek szintje hét méterrel is megemelkedhet – állítják a brit kutatók. Szerintük ha az olvadás beindul, még akkor is visszafordíthatatlan lesz, ha a globális felmelegedés folyamata leáll.

A kutatók úgy vélik, hogy a grönlandi jégolvadás ötvenéven belül átlépheti azt a küszöböt, amelynek nyomán a jégmezők nem maradhatnak fenn tovább. Grönland jégfelülete a világ második legnagyobb ilyen képződménye, ennél csak az Antarktisz rendelkezik nagyobb jégtakaróval. Grönland 2,85 millió köbkilométer jégből áll.


Eltűnhetnek a grönlandi jégmezők 1


A brit kutatók hét globális felmelegedési modellben 35 forgatókönyvet vizsgáltak. Ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintje nem csökken számottevően, akkor 34 modell szerint a következő 350 évben eljut egy olyan pontig az északi sziget, hogy visszafordíthatatalanul olvadásnak indul a jég rajta. Ahhoz, hogy a folyamat beinduljon, három fokkal kell emelkednie a grönlandi középhőmérsékletnek – ám 2350-ig a modellek egy részében még ennél is nagyobb felmelegedés következtethető ki a térségre nézve.

Dr Gregory szerint egyébként a jégmezők nélkül Grönland éghajlata jelentősen módosulna. A sziget sokkal melegebb lenne, minthogy az előbukkanó talaj sokkal több napenergiát lenne képes befogadni, mint a fehér jégfelület, amely a sugárzás nagy részét visszaveri. A felszínre bukkanó talaj egyébként is mélyebben fekszik, ez szintén segíti a felmelegedést.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a grönlandi jégmezők tulajdonságai eltérnek a Jeges-tenger, illetve az Arktisz, vagyis az Északi-sark jégtábláitól, amelyek évről-évre regenerálódnak. A szigeten nincs akkora vízutánpótlás ugyanis, ami lehetővé tenné az olvadás utáni ismételt, fokozott eljegesedést. Jelenleg viszont az olvadás éves mértékét még ellensúlyozza a jégmezőre lehulló hómennyiség.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik