Befektetők, arccal a film felé

Új idők jele a Concorde Filmfinanszírozási Alap létrejötte. Információink szerint a Concorde Értékpapír Rt. a filmes szakma és a hazai nagyvállalatok közti közvetítő szerepét vállalja magára. Egyfelől összegyűjti az ilyen célú befektetésekre szánt pénzeket, másfelől a filmprodukcióknak felkínált pénzügyi tervezési rendszer révén olyan

szintű átláthatóságot teremt, ami a befektetők és a filmes szakma közti bizalom kialakulásának elengedhetetlen feltétele. Ily módon az egyik oldalnak a kockázat minimalizálását, a másiknak pedig a biztos befektetői hátteret tudja felkínálni.

Az adótörvények kihirdetett, immár hatályos módosítása nyomán valami megmozdult a filmiparban. Nem is csoda, tegyük hozzá, hiszen az új szabályozás nyomán a filmgyártásba fektetett minden 100 forint után 116 forintot remélhetnek a nyereségükkel “küszködő” cégek. Az egész ügy fura pikantériája, hogy a cechet katonatiszti gesztussal fizető Pénzügyminisztérium illetékesei úgy gondolják: hosszú távon és több adónemet tekintve, adóbevételeket növelhet a társasági adó egy részéről való lemondás.

Többet kapnak vissza Az új kedvezmények szerint, ha egy cégnek 1000 forint adózás előtti eredménye van, s ebből 100 forintot filmgyártás támogatására költ, akkor a társasági adóalapja 900 forintra csökken, sőt a 900 forint után fizetendő 144 forint társasági adó is csökkent 100 forinttal. Más szóval 100 forint filmtámogatásért cserébe az államtól 116 forintot „kap vissza”. Igaz, csak a film költségvetésének 20 százalékát teremthetik elő ilyen forrásból.

Kezdetben volt a remény

Néhány héttel ezelőtt Zachar Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője még csak reményét fejezhette ki, hogy a tavaly ősztől fokozatosan kiépült intézményi háttér, majd az idén májusban hatályba lépett Filmtörvény, a nyár folyamán felállított Nemzeti Filmiroda, illetőleg az adótörvények őszi módosítása nyomán hamarosan jelentkeznek a filmipari fellendülés jelei. A reményt akkor a Demján-Vajna-féle etyeki stúdió-beruházás bejelentése, illetve az adókedvezményekkel támogatott magánberuházást kihasználó egyetlen árva filmprodukció jelentette. Nos, ehhez képest, ha nem is gyökeresen, de bizalmat keltően változott a helyzet.

„Az elmúlt napokban 22 filmprodukció nyújtott be a Nemzeti Filmirodához igazolási kérelmet abból a célból, hogy a költségvetésük 20 százalékának erejéig magánbefektetőt vonhassanak be, s a magánbefektető hozzájuthasson az állam által felkínált adó-visszatérítéshez” – közölte a FigyelőNet megkeresésére Taba Miklós igazgató. Mint mondta, a hirtelen megélénkült érdeklődés azt mutatja, hogy a filmes szakma, a PM, a NKÖM és a befektetők együttgondolkodása az elmúlt hónapokban nem volt eredménytelen, sőt arra lehet következtetni, hogy elérte célját. Ráadásul a 22 produkció jelentkezése cáfolja azokat a korábbi véleményeket, miszerint az adóváltozásokat kizárólag a Sorstalanság című filmre szabták.

Visszacsalogatnák a bérmunkát A magyar filmipar bevételei aggasztóan lecsökkentek az elmúlt években. A hazai filmkészítők tavaly már csak 2-3 milliárd forintnyi bérmunkára kaptak megrendelést a tavalyelőtti 9 milliárddal szemben, miközben a régió más országai 10–12 milliárdnyi produkciós megrendeléshez jutottak.

A PM most “fizet”, később “keres”

Megkerestük a Pénzügyminisztériumot is: vajon neki mi az üzlet a filmipar fellendítésében? Annál is inkább jogosnak látszik a kérdés, hiszen a PM hosszú hetek óta mást sem csinál, mint költségvetési pluszforrások után kutat, némiképp feltűnő tehát, hogy jelentős társaságiadó-bevételről hajlandó lemondani.

Nos, a PM részéről Pölöskei Pálné főosztályvezető azt mondta, hogy szakértőik szerint a változások nyomán a költségvetés összességében jól fog járni. Rövid távon ugyan társaságiadó-bevételről mond le, de a remélt filmipari fellendülés nyomán az szja- és áfa-bevételek jelentékeny növekedését prognosztizálják az ágazatban, ami szerintük nem csupán kiegyenlíti, hanem jóval meg is haladja majd a társasági adó kiesését.