1948-tól mostanáig az 1956-os melbourne-i olimpián kellett várni a legtöbbet az első aranyra – az akkor a nyolcadik napon született meg. Igaz, az Urányi János, Fábián László kajak-kettes 10 ezer méteren szerzett elsősége után beindult a gépezet, és még nyolcszor állhatott magyar sportoló a dobogó tetejére.
Eddig az 1992-es olimpia indult számunkra a legjobban: Barcelonában – a 400 vegyesen győztes Egerszegi Krisztina tiszteletére – már az első napon felcsendült a magyar himnusz.
Vajda Attiláé az első magyar arany Pekingben (MTI)
A legutóbbi két olimpián, Sydney-ben, valamint Athénban – mind a kétszer Nagy Tímea párbajtőrözőnek köszönhetően – a második napon született meg az első magyar aranyérem.
Pekingben sokáig kellett rá várni… A 14. napon örülhettünk az első olimpiai győzelmünknek – ez pedig a magyar sportolók eddigi legrosszabb ötkarikás rajtja. A lényeg, hogy végre megvan az első arany. A kenus Vajda Attila szerezte 1000 méteren.
Olimpiák, első aranyak:
1948, London: 2. nap (Németh Imre, kalapácsvetés) – 10 arany
1952, Helsinki: 4. nap (Korondi Margit, torna) – 16
1956, Melbourne: 8. nap (Fábián, Urányi, kajak-kenu) – 9
1960, Róma: 4. nap (Parti János, kajak-kenu) – 6
1964, Tokió: 5. nap (Török Ferenc, öttusa) – 10
1968, Mexikóváros: 2. nap (Németh Angéla, gerely) – 10
1972, München: 2. nap (Földi Imre, súlyemelés) – 6
1976, Montreal: 6. nap (Magyar Zoltán, torna) – 4
1980, Moszkva: 2. nap (Varga Károly, lövészet) – 7
1988, Szöul: 4. nap (Darnyi Tamás, úszás) – 11
1992, Barcelona: 1. nap (Egerszegi Krisztina, úszás) – 11
1996, Atlanta: 5. nap (Rózsa Norbert, úszás) – 7
2000, Sydney: 2. nap (Nagy Tímea, vívás) – 8
2004, Athén: 2. nap (Nagy Tímea, vívás) – 8
2008, Peking: 14. nap (Vajda Attila, kenus) – ?
(Mivel 1948-ig az olimpiák több esetben is hónapokig elhúzódtak, a második londoni játékoktól vesszük górcső alá, hogy hányadik napon született meg az első aranyunk, és azt is feltüntettük, mennyi bajnoki címmel zártunk az adott viadalt).
