A tárca vezetője a kormányszóvivői tájékoztatón ismertetett ötkarikás gyorsértékelésében hangsúlyozta: megérti ugyan a csalódott, elkeseredett hangokat, de úgy látja, a többség értékeli a kínai fővárosban megszerzett három arany-, öt ezüst- és két bronzérmet.
Gyenesei István szerint a tapasztalatokat mindenkinek le kell vonnia, és az ezt követő egyeztetések, illetve szigorúan szakmai alapú viták után lehet meghatározni, milyen lépésekre lesz szükség annak érdekében, hogy már a 2012-es londoni olimpián eredményesebb legyen a magyar csapat. Ugyanakkor úgy látja, hogy az ötpárti konszenzussal elfogadott Nemzeti Sportstratégiát kell a jövőben is az alapnak tekinteni, amin elképzelhetőek módosítások, de új törvényekre nem lesz szükség.
Értékel a miniszter (MTI)
Az idei költségvetésből 3 milliárd forintot fordítottak az olimpiai felkészülésre, ami lényegesen több a korábbiaknál, 2004-ben például mai reálértéken számolva 2,3 milliárdnak felelt meg ugyanez – hangsúlyozta a miniszter, elismerve azonban, hogy ez sem elég.
A szövetségeknek a támogatási rendszerben idén rájuk eső 1,81 milliárd forintból már tavaly rendelkezésükre állt 980 millió forint. Felhívta a figyelmet arra is, hogy például vívásban az idei Európa-bajnokságon és a tavalyi világbajnokságon is sok aranyérmet, illetve dobogós helyezéseket értek el a versenyzők az olimpiával megegyező erősségű mezőnyben, ami szintén azt jelzi, hogy nem a pénzhiánnyal volt probléma.
Mindezek ellenére a panaszok miatt a miniszter már az olimpia alatt elrendelt a minisztériumban egy belső vizsgálatot az ütemezések ügyében.
A jövőre vonatozóan több fontos területet emelt ki tárcavezető. Ilyen az utánpótlás, a sportegészségügy és a dopping. A sportdiplomácia terén is nagy hiányosságokról beszélt, melyek Pekingben is éreztették kedvezőtlen hatásukat. „A nagyvilág látta, hogy kiélezett helyzetekben rendre ellenünk ítéltek az ítészek, befolyásolva ezzel éremesélyünket” – mondta. A magyar sportdiplomácia képzés- és támogatásrendszerének megteremtése kidolgozásra vár.
Gyenesei István megerősítette: a szerdai kormányülésen javaslatot tesz, hogy a Kozmann György, Kiss Tamás bronzérmes kenus egység jutalmazását az aranyérmesekére, a győztes férfi vízilabda-válogatott tagjainak díjait pedig 12 millióról az egyéni elsőknek járó 20 millió forintra egészítsék ki.
—-A Fidesz szerint szükség van olimpiai törvényre—-
A Fidesz elégtelennek tartja, amit a kormány 2004 óta tett a magyar sportért, ezért az ellenzéki párt törvényben biztosítaná a következő olimpiára való felkészülés feltételeit. Erről Bánki Erik, az országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának fideszes elnöke beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus szerint a magyar kormány eddigi teljesítménye gyakorlatilag elégtelen, ezért nem a sportolók eredményeinek értékelését kell negatívan szemlélni.
Bánki Erik felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc megszüntette a sportminisztériumot, majd a Nemzeti Sporthivatalt is, így a sport irányítását egy szakállamtitkár vette át. Eközben – jegyezte meg – a sport állami költségvetése a 2002-es 28 milliárdról, 2008-ra 14 milliárd forintra apadt.
A fideszes képviselő szerint lehet trükközni a számokkal és azt mondani, hogy a kormány soha nem látott pénzt fordított az olimpiai felkészülésre, de ez nem igaz, mert a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerint 1,8 milliárd forint jutott a felkészülésre, amihez a szövetségek “vészkiáltásai” után még 300 milliót adott a kormány, de – fejtette ki – reálértéken így is csak a négy évvel ezelőtti források szintjét érték el.
A finanszírozásnak 2,5-3 milliárd forint között kellett volna mozognia – jelentette ki Bánki Erik. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a szűkös forrásokkal volt probléma, hanem azzal is, nem érkeztek meg időben a pénzek, ami szerinte a kormány abszolút sportellenes magatartását mutatja.
A bizottsági elnök ezért kiszámíthatóságot, megbízhatóságot és átláthatóságot szorgalmazott a sportfinanszírozás területén és azt is javasolta, hogy állítsák vissza a MOB jogát annak eldöntésére, mire költsék a támogatást, mert ezt ma a kormány dönti el, a MOB csak továbbítja a pénzeket.
Bánki Erik megerősítette, hogy a Fidesz a sportvezetőkkel konzultálva olimpiai törvényjavaslatot készít elő, amelyben négy évre rögzítenék a felkészülés sportszakmai, finanszírozási és infrastrukturális feltételeit, rendeznék a sportegészségügyi hátteret. A fideszes képviselő példaként említette a briteket, akik a gyenge 1996-os olimpiai szereplés után átszervezték a sportirányítást, növelték a forrásokat, és ez beért Pekingre, hiszen ott 19 aranyat nyertek.
“A recept adott, döntést kell hozni, hogy sportbarát vagy sportellenes legyen a magyar kormány” – fogalmazott Bánki Erik.
—-Német vélemény a magyar szereplésről—-
A magyar sportolók pekingi olimpiai szerepléséről, annak társadalompolitikai hátteréről ír szerdai számában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző Stefan Lazar elöljáróban leszögezi, hogy csalódást keltő a Pekingben elért három magyar aranyérem. Egyrészt azért, mert hosszú időn keresztül Magyarország büszkélkedhetett a népességszámhoz viszonyított legtöbb ötkarikás elsőséggel, másrészt az előző olimpiákon jóval több aranyérmet szereztek a magyar sportolók.
„A magyarázat gyökerei társadalompolitikai mélységekbe nyúlnak” – állapítja meg Stefan Lazar, és cikke további részében mások mellett idézi Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, Lénárt Ágota sportpszichológust, Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázót, valamint Kovács Tamást, a MOB sportigazgatóját.
Mint írja, a pekingi „mélyrepülés” nem érte meglepetésként Lénárt Ágotát. „Már négy évvel ezelőtt is várható volt, hogy (a pekingihez) hasonló eredmény születik, de mindig voltak sportolók és edzők, akik felülmúlták önmagukat, ez a kirakat pedig elfedte a hiányosságokat” – idézi a német lap a sportpszichológust.
Elöregedett sporttelepek, megdöbbentő állapotban lévő edzőtermek, alulfizetett edzők, az iskolai sportfoglalkozások elhanyagolása, csenevész állami pénzügyi támogatás – sorolja a szerző a gondokat, majd Balczó Andrást idézi, aki elsősorban a Gyurcsány Ferenc vezette kormányt tartja felelősnek: „Egy olyan kormány számára, amely kizsákmányolja az országot, az összeomlás szélére juttatja a magyar mezőgazdaságot és egészségügyet, csak útban van egy egészséges nemzeti öntudat és a sport mint az identitást meghatározó tényező”, emiatt csökken a sport pénzügyi támogatása.
A krónikus alulfinanszírozottság térdre kényszerítette a sportot – írja a szerző Schmitt Pálra hivatkozva, aki szerint valószínűleg Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol mindössze az államháztartás 0,2 százalékát fordítják a sport támogatására. Pénz híján pedig a szakemberek külföldre mennek, az infrastruktúra elöregedett marad, nem viselik gondját a sporttelepeknek – mondja a MOB-elnök.
A szakértők – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung – időben figyelmeztettek a fenyegető következményekre, arra, hogy ilyen körülmények között a sportolók és az edzők csak egy bizonyos ideig lesznek képesek áthidalni a mulasztásokat. A lap szerint Pekingben már nem lehetett nem észrevenni a következményeket.
Az illetékes miniszter első reakciója ugyanakkor nem ad okot derűlátásra, az éles bírálatok ellenére nem kíván változtatni a sporttámogatás jelenlegi gyakorlatán – zárja cikkét a konzervatív német lap.
