A Compassion in World Farming, nemzetközi gazdasági állatvédő szervezet szeptember elején Londonban tartott rendezvényének fő előadója dr. Rajendra Pachauri volt, az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) elnöke, aki 2007-ben megosztva kapott Nobel-békedíjat. „Globális figyelmeztetés” címmel tartott beszéde a hústermelés és az éghajlatváltozás összefüggését boncolgatta.
Növényekkel több embert lehet ellátni
Dr. Pachauri megkérdőjelezte azt, hogy a jelenlegi, nagymértékű hús fogyasztására egyáltalán szükségünk lenne. Kutatások szerint ugyanis az állattenyésztés felelős a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért, mely a világon élő 60 milliárd gazdasági haszonállat tenyésztése során keletkezik. Emellett az ágazat szennyezi az élővizeket és a talajt, káros hatással van az emberi egészségre, valamint a nagyüzemi gazdálkodás gyakran állatok szenvedésével társul.
Rajendra Pachauri (Fauna)
„Egy kiló marhahús előállítása során annyi szén-dioxid-ekvivalens termelődik, mint amennyit egy átlagos európai autó bocsát ki 250 kilométernyi út megtétele során” – hívta fel a figyelmet Pachauri. További számításokkal támasztotta alá azt, hogy az állattenyésztés hatásfoka mennyire alacsony: egy 1 hektárnyi földet megművelő gazda egész éven keresztül 30 ember ellátását képes biztosítani ha zöldséget, gyümölcsöket, gabonát és növényi zsírokat tartalmazó élelmiszert termel. Amennyiben ugyanezt a földterületet tojás, tej vagy hús előállítására használja, csupán 5-10 ember táplálásához tud hozzájárulni – mondta a szakember.
A húsfogyasztás károsabb, mint az autók
„Sokszor kérdezik tőlem, hogy mit tehet az egyén a klímaváltozás elleni küzdelemben a bolygó érdekében. Úgy vélem, hogy amihez a legkisebb erőfeszítés szükséges, az az, hogy csökkentsük a húsfogyasztásunkat. Életvitelünk átalakítása az, amit mindannyiunknak hatalmában áll megtenni. Gandhit idézve ‘Légy magad az a változás, amit a világban látni szeretnél’” – vonta le a következtetést dr. Pachauri.
Arra vonatkozólag, hogy mekkora hatalom van egy fogyasztó kezében, szemléltetésképpen egy vegetáriánus táplálkozású ember példáját hozta fel, aki semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyaszt, úgynevezett vegan étrendet követ. Amennyiben 70 évig él, csak ő egymaga a világot 100 tonna szén-dioxid-ekvivalens mennyiségű szennyeződéstől szabadítja meg.
A közlekedéssel kapcsolatban hasonlóan érdekes összefüggésre mutatott rá. Számítása szerint nagyobb mértékben csökken a káros szén-dioxid-kibocsátás, ha felére csökkentjük a húsfogyasztásunkat, mintha fele annyit használjuk az autónkat.
Az előadást követő panelbeszélgetésen Joyce D’Silva, a Compassion in World Farming nagykövete kiemelte, hogy a gazdasági állatok esetében sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy érző lények, melyek örömre és szenvedésre egyaránt képesek. Ezért az állattenyésztéssel összefüggő környezetvédelmi problémák megválaszolása során nem nélkülözhetjük az állatjólét és állatvédelem szempontjait sem.
Segítségre várnak
Ide kattintva megtekintheti a Mancs-Rancs Alapítványtól örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.
Ide kattintva megtekintheti a Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesülettől örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.
Ide kattintva megtekintheti a Tappancs Alapítványtól örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.
Ide kattintva megtekintheti a Mentsvár Alapítványtól örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.
