Hosszú vajúdás után az ÁPV Rt. rászánta magát, hogy a lóversenyzést annak vagyonából élessze újjá. A maratoni előkészítés és egyeztetés után az igazgatóság elfogadta a kormány számára készült előterjesztést. Ennek alappontja az, hogy a lóversenyzést és a hozzá kapcsolódó fogadásszervezést minél kevesebb állami többletpénzzel újítsák meg.
Az elmúlt évek eseményei mind közelebb sodorták a hazai lósportot a teljes csődhöz. A versenypályák egyre rosszabb állapotba kerültek, a fogadásszervezés vegetált, a vezetők egymásnak adták a kilincset. Ennek nyomán nemcsak a fogadásbevételek emelkedtek lassan, hanem a pályákat működtető és fogadásszervező állami cégek is veszteséget veszteségre halmoztak. 1996 végére betelt a pohár: a fogadásból származó bevétel nominálértéken számolva is drasztikusan csökkent, a lótartók sztrájkoltak. A futtatók már régóta azt mondják, hogy a lóversenyzés lezüllesztése a pályák értékes ingatlanjainak eladásával végződik, és azok malmára hajtja a vizet, akik nagy lehetőséget látnak ezekben a jó fekvésű területekben. Most az ő jóslatuk vált be. Az ÁPV Rt. jobb híján azt javasolja a kormánynak: járuljon hozzá a 12 hektáros Kerepesi úti ügetőpálya eladásához, hogy ennek árából egy többfunkciós pályát építsenek a Kincsem-parkban. Az elképzelések szerint ez egy-másfél év alatt megvalósítható, és jelentősen csökkentheti a versenyek költségeit. Ha a kabinet nem akar pénzt áldozni a lóversenyzésre, akkor vélhetően elfogadja az ügető eladását. Ezzel azonban még nyitva marad a fő kérdés: hogyan állítható végre növekedési pályára a fogadásszervezés?
