A kormány egy olyan, nem közalapítványként működő alapot kíván létrehozni, amelyben a kabinetet a népjóléti tárca képviseli. A rövid távon kompenzációs célokat szolgáló alapot a későbbiekben a szociális ellátórendszer egyik elemeként szeretnék működtetni, amelyhez mindenki közcélú felajánlását elfogadják.
Az energiaár-emelések idei lakossági kompenzációjára egymilliárd forintnyi állami forrást szánnak. (A rászorultak népes táborát figyelembe véve ez átlagosan havonta és fejenként nem egészen 90 forintos segítségnek felel meg.) Az elképzelések szerint a területileg illetékes energiaszolgáltatók és a Mol Rt. – hasonló nagyságrendben – egészítenék ki ezt az összeget. Az áramszolgáltatókra 750 millió (egyenként 125 millió), a gázszolgáltatókra 300 millió (egyenként 50 millió), a Molra pedig 50 millió forint jutna. Az alapítványhoz csatlakozó szolgáltatók várhatóan számlajóváírást, illetve egyéb támogatási lehetőséget ajánlanak majd fel. Különféle kedvezmények, részletfizetési lehetőségek már most is léteznek, így igazából csak az eszközök tárházát kell majd bővíteni.
A szolgáltatók zöme, noha nem zárkózik el a közreműködéstől, arra már nem szívesen vállalkozna, hogy saját szakállára mérje fel a támogatandók körét és rászorultsági fokát. Többek szerint külön szervezetet kellene felállítani erre a célra, de olyanok is akadnak, akik az alapítvány létrehozását fölöslegesnek tartják, ami csak megnöveli az adminisztrációs költségeket. A kompenzáció információs bázisa nyilván a helyi önkormányzatok adataira épülhet – a lakosok rászorultságára vonatkozó adatok innen szerezhetők meg.
