Jó szokás szerint lóhalálában készülhetnek fel a törvénymódosításra a vámügyekben érdekelt cégek, ugyanis a július elsején hatályba lépő jogszabályváltozásokat várhatóan csak a héten, lapzártánk után fogadják el a honatyák. Így a törvény Magyar Közlönyben történő kihirdetése után két hét marad arra, hogy a hatálybalépésig a részletekkel megismerkedjenek a szakemberek.
A változtatások zömét az teszi szükségessé, hogy Magyarország július elsejével belép a páneurópai kumulációba. Ebben azok az országok vesznek részt, amelyek tagjai az EU-nak, az EFTA-nak vagy a CEFTA-nak. A kumuláció lényege az, hogy ha a részt vevő országok valamelyike egy másik tagállamba exportál, akkor a fogadó ország “sajátjaként” ismeri el az áruba beépült azon termékhányadot, amely a tagállamok valamelyikéből származik. Aki tehát ennek alapján vámmentesen akar termékével a kumulációban tag államba exportálni, annak származási igazolványt kell adnia, amely bizonyítja, hogy a termék mekkora hányada való a 29 együttműködő tag valamelyikéből. A kumuláción kívüli országból származó termékhányadért viszont meg kell fizetni a vámot. Az új szabályozás megfontolásra késztetheti a térségbe irányuló export előállítóit: azoknak ugyanis el kell gondolkodniuk, hogy a kumulációs kedvezmények érdekében egy tagországbéli partnertől vásárolnak-e, vagy megmaradnak korábbi (például FÁK-beli vagy tengerentúli) beszállítójuknál, elesve ezzel a kedvezménytől.
A páneurópai kumulációhoz való kapcsolódásunk miatt megváltozik a vámszabadterületek szabályozása, az exportteljesítés igazolásához kötött vámvisszatérítés, az aktív feldolgozás miatt alkalmazható vámfizetés alóli mentesítés, az exportált termékbe beépülő importanyagra és -alkatrészre biztosított vámmentesség, valamint a magánvámraktár igénybevételekor az exportba beépülő árukra kiszabott vám felfüggesztésének szabályozása.
A törvénymódosításba a kumuláció miatti változtatáson túl azokat az új szabályokat is beépítették, amelyek a vámtörvény eddigi alkalmazása nyomán látszottak szükségesnek. A halasztott vámfizetés előírásai például szigorodnak: egy erre jogot kapott céget sűrűbben elszámoltatnak “jó adósságáról”. Ezenfelül feltétel lesz a cégjegyzékbe történő bejegyzés, illetőleg a büntetlen előélet igazolása.
A vám- és jövedéki garanciák mértéke is nő az új belépők számára, könnyítés viszont, hogy a jövedéki garanciát eztán beszámíthatják majd a társaságok a vámgaranciájukba. A kezesség szabályai is enyhébbek lesznek, a korábbival azonos bankgarancia-összeggel ezután nagyobb kezességet lehet majd vállalni. Lényeges változás lesz az is, hogy a közvámraktárban tárolt külföldi árut a külföldi tulajdonos elszállítathatja és feldolgozhatja anélkül, hogy azt az eddigi gyakorlat szerint el kellene utaztatnia határig, hogy újra beléptesse bérmunkavégzés céljából.
A törvénymódosítás 72 pontja várhatóan intenzív tanulási folyamatot kíván majd a vámszakemberektől, hiszen alig jelenik meg a tananyag, máris vizsgázni kell majd belőle, így érdemes azonnal lecsapni a még ropogós Magyar Közlönyre, hogy július elsejével ne érjen senkit meglepetés a vámügyintézés során.
