A válság mikrogazdasági gyökereit vizsgálva három gyenge pont emelhető ki. Közülük az első, a kupon-privatizáció (a részvények szétosztása a lakosság között) hozzájárult ugyan az államtalanítás felgyorsításához és a reform-konszenzushoz, ám problematikus tulajdoni struktúrákat hagyott maga után. Az ilyen vállalatok részvényesi köre többnyire néhány befektetési alapból és kisrészvényesek sokaságából áll. “Igazi” tulajdonos, aki tőkét, know-how-t és vállalati ellenőrzést hoz be, összességében kevés van ezek között.
Tovább rontotta a helyzetet, hogy a legtöbb vezető befektetési alapot kereskedelmi bankok igazgatták, amelyeket viszont még mindig az állam, vagy maguk a befektetési alapok ellenőriznek. Ráadásul a jogszabályi keretek az adóst részesítik előnyben a hitelezővel szemben. Mivel a kinnlevőségek behajtása, vagy épp egy csődeljárás ezzel reménytelenné válhat, a bankok a maguk ténylegesen kettős szerepében (mint tulajdonosok és hitelezők) afelé tendáltak, hogy tartósan támogassák a rossz adósokat.
A harmadik problémát a nem kellően szabályozott tőkepiac jelenti, amely idáig inkább a bennfentes spekulációk számára szolgált terepül.
Igazi szerkezetváltási törekvéseket mindenekelőtt a külföldi partnerekkel rendelkező vállalatok (mint a Skoda vagy az SPT Telecom) tettek, amelyek azonban – írja a lap – “a kupon-privatizáció miatt Csehországban lényegesen vékonyabb réteget képeznek, mint például Magyarországon”.
A kormányfő személyes felelősségére utalva a Neue Zürcher Zeitung megállapítja: Klaus a gyakorlatban a saját ultraliberális retorikájába ütközött, amennyiben – a további bankprivatizáció elodázásával – a piacgazdaságtól idegen elemeket hagyott tovább élni, nem teremtvén kellően szigorú keretfeltételeket a létrejövő piacgazdasághoz.
A Klaus-kabinet a lap szerint az utolsó törvényhozási időszak vége felé – a választási harc és a törékeny parlamenti erőviszonyok miatt – visszarettent a további reformlépésektől. Ehhez társult, hogy a gazdaságpolitikát 1990 óta egy szinte változatlan személyi kör irányította, amelynek önvédelmi reflexei erősebbnek bizonyultak realitásérzékénél.
