Az utóbbi időben a termelés bővülésénél is nagyobb mértékben nő a gépipar termelékenysége – a versenyképesség alapfeltétele tehát adott -, innováció nélkül azonban ez az ütem nem tartható sokáig. A hazai vállalatok reálértéken tavaly a 6 évvel ezelőttinek csupán 36 százalékát költötték kutatás-fejlesztésre.
Az összeg jelentős részét néhány nagyvállalat jegyezte, miközben a vállalkozások 70 százaléka semmilyen K+F tevékenységet nem folytat. Aggasztó az is, hogy míg a többi OECD-országban a vállalatok adják az e célra fordított teljes összeg 59 százalékát, nálunk ez az arány 37 százalékos. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ezért 12 pontba foglalt javaslatcsomagot juttatott el a kormányhoz. Ebben egyebek mellett azt írják a szakemberek, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összegnek a jelenlegi 120 százalék helyett legalább 180 százalékát lehessen költségként elszámolni. (Írországban ez az arány 400 százalékos.)
A kormány egyébként az elmúlt hetekben úgy döntött, hogy a jövő év januárjától 25 százalékos beruházási támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyek a kutatás-fejlesztési intézményekbe legalább 500 millió forintot fektetnek. A kabinet ugyancsak nemrégiben meghirdetett ösztönző intézkedéseinek hatására az Audi bejelentette, hogy 25 millió márkás beruházással kutatóközpontot hoz létre Győrött. Kutatóbázist hoz létre a GM, a Nokia, az IBM.
