Az ÁSZ nemrégiben készült el a BB privatizációjának vizsgálatát tartalmazó első, nem végleges jelentésével. A kiszivárgott információk szerint (Figyelő, 1997/29. szám) a számvevők megállapították: az államot ez idáig 16,3 milliárd forintnyi kár érte a hitelintézet magánosítása miatt. Különösen éles kritikával illették a privatizációs szerződésben foglalt eszköz-visszavásárlási garanciát.
A BB-elnök szerint ez az összeg a bank eladásakor az összes – 200 milliárd forint körüli – eszközállomány alig négy százalékára nyújtott védelmet, jóllehet a magánosítás kezdetekor a céltartalékok levonása után közel 20 milliárd forint névértékű problémás eszköz szerepelt a bank könyveiben. A GEC ezért annak idején nagyon is korlátozottnak érezte az állam által nyújtott garanciát – mutatott rá Tappert. A BB az azóta eltelt időszakban mindenestre saját erőből is tisztította eszközeit, amely során 16 milliárd forint értékben különítettek el rossz minősítésű hiteleket és befektetéseket, amelyek eladásából eddig 8 milliárd forint bevételre tettek szert.
A GEC megítélése szerint a BB eladásából az ügyfelek és a tulajdonosok egyaránt profitáltak, hiszen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal közösen készpénzben 87 millió dollárt (akkori értéken 12 milliárd forintot) fizettek a bank részvényeinek 60 százalékáért. Ezáltal a bank értékét 20 milliárd forintra, azaz a részvények névértékének 100,1 százalékában határozták meg. A privatizáció elmaradása esetén azonban a hitelintézetnek a veszteségek miatt le kellett volna szállítani az alaptőkéjét, ami az akkori tulajdonosoknak összesen 12 milliárd forint veszteségét okozott volna. A BB fennmaradásához pedig – más bankokhoz hasonlóan – az államnak valószínűleg további 8-10 milliárd forintnyi garanciát is vállalnia kellett volna.
