A január elsején hatályba lépett új versenytörvény a korábbinál szélesebb körben tiltja a kartellezést. A szabályozás jelentős újdonsága, hogy már nem csak a horizontális – versenytársak között – létrejövő gazdasági versenyt korlátozó megállapodást tiltja, hanem a vertikális – nem versenytársak által kötött – kartellt is. Az előző törvény az utóbbit csak akkor tiltotta, ha az az ár meghatározására irányult. A mostani, teljes körű tilalom bevezetésével egyidejűleg a korábban kötött, és akkor még nem törvénybe ütköző kartellek egy év türelmi időt kaptak, és a parlament felhatalmazta a kormányt arra, hogy rendeletben adjon csoportos mentességet egyes megállapodásfajtáknak a kartelltilalom alól.
A csoportmentesség létrehozását az teszi szükségessé, hogy vannak olyan, összességében pozitív gazdasági hatású kartelltípusok, amelyek jellegüknél fogva sok szerződő felet érintenek. Csoportmentesség híján például minden kizárólagos beszerzési szerződés alapján üzemelő, valamely márka nevét viselő benzinkútnak, franchise-megállapodással működő szolgáltatónak vagy éppen autó-márkakereskedőnek a versenyfelügyelethez kellene fordulnia az általa kötött vertikális kartell engedélyezéséért.
A 2018/1996-os kormányhatározatban a kabinet nyolc területre írta elő magának a kartelltilalom alól való csoportmentességet szabályzó rendelet megalkotását. A tárcaközi egyeztetések nyomán ezek közül egyelőre hármat fogadott el a kormány a múlt heti ülésén.
A kormány csoportmentességet adott az olyan kizárólagos forgalmazási megállapodások tilalma alól, amelyekben a szállító a viszonteladóval szemben arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott területen, meghatározott árut viszonteladás, bérbeadás vagy lízingbeadás céljából kizárólag neki szállít. Nem alkalmazható ilyen csoportmentesség, ha a felhasználók és a fogyasztók a megállapodásban meghatározott árut mástól nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel szerezhetik be, ha a felek a megállapodásban meghatározott áru gyártói, illetve ha a szerződők megnehezítik, hogy az érintett terméket mástól szerezzék be.
Ugyancsak a múlt heti kormányülés adott csoportmentességet a szintén vertikális kartellnek számító olyan kizárólagos beszerzési megállapodások alól, amelyekben a viszonteladó a szállítóval szemben arra vállal kötelezettséget, hogy viszonteladás, bérbeadás vagy lízingbeadás céljából a megállapodásban meghatározott árut csak tőle vagy a vele kapcsolatban álló vállalkozástól, illetve olyan más cégtől szerzi be, amelyet a szállító áruinak forgalmazásával bízott meg.
Nem alkalmazható a mentesség, ha a felek olyan árukra állapítanak meg kizárólagos beszerzési kötelezettséget, amelyek sem jellegüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem állnak egymással kapcsolatban, illetve ha – meghatározott kivételek mellett – a szerződők a meghatározott áru gyártói. Nem vonatkozik a csoportmentesség a határozatlan időre vagy öt évet meghaladó időtartamra kötött szerződésekre. Ettől el lehet térni, ha a szerződést üzemanyag kizárólagos beszerzésére kötik a felek a viszonteladó székhelyére vagy telephelyére, amellyel kapcsolatban a szállító a szokásostól eltérő gazdasági vagy pénzügyi előnyöket biztosít. Az ilyen szerződés hatálya nem haladhatja meg a tíz évet vagy azt az időtartamot, ameddig a viszonteladó a székhelyén, telephelyén ténylegesen folytatja a megállapodás szerinti tevékenységet.
Míg ez a két csoportmentességi terület vertikális kartelleket oldoz fel, addig a harmadik elfogadott kormányrendelet horizontális megállapodásokra ad széles körű mentességet. A kabinet ebben mentesítette a kartelltilalom alól a biztosítási tevékenységet végző vállalkozások közötti megállapodásokat, amennyiben azok tárgya a biztosítási díj kiszámítása, az általános biztosítási szerződési feltételek kialakítása, a kockázatok együttbiztosítása és együtt-viszontbiztosítása, valamint a biztonsági berendezések közös vizsgálata és minősítése. A kormányrendelet – hasonlóan az előzőekhez – a biztosítóknak sem ad a felsorolt szerződéseken belül teljes szabadságot: pontosan meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek esetén ezek a megállapodások mentesülhetnek a kartelltilalom alól.
A csoportmentességi szabályok ugyanakkor nem jelentik egyben azt is, hogy ettől eltérő feltételekkel nem jöhetnek létre kartellszerződések az érintett megállapodásfajtákra. A rendelet által nem engedélyezett tartalmú szerződések is létrejöhetnek, azonban azokra már egyedi mentesítést kell kérni a Versenyhivataltól.
A most elfogadott három kormányrendeleten felül további öt tervezet készül, amely a franchise, a szakosítás, a kutatás és fejlesztés, a technológia-transzfer valamint a gépjármű-forgalmazás és -szervizelés ad majd várhatóan még az év végéig csoportmentességet a kartelltilalom alól.
Az utóbbi terület szabályozásának égető szükségességére éppen a múlt héten adott indokot a versenyfelügyelet, amely hivatalból indított eljárást a Magyar Suzuki Rt. ellen, mivel tudomására jutott: a cég márkakereskedői számára előírja, hogy gépkocsijaikat mely áron értékesíthetik a fogyasztóknak. A Versenytanács szerint Suzuki jogsértést követett el azzal, hogy a viszonteladóival meglévő szerződéses kapcsolat fennmaradását az általa diktált fogyasztói árak alkalmazásához kötötte, majd egy novemberi körlevelében az ajánlott áraktól való eltérés esetére egyoldalú szerződésmódosítást helyezett kilátásba. Ezért a Suzuki Rt.-t erőfölénnyel visszaélés miatt 30 millió forint bírsággal sújtotta.
A Suzuki ugyan tagadja a jogsértést, és jogorvoslatért bírósághoz fordul, de az autó-márkakereskedők szállítóikhoz kötődő kapcsolatainak jogszerű kereteit – hasonlóan a többi, említett területeken működő vállalkozókhoz – a csoportmentesség szabályai húzhatják meg véglegesen.
