Borisz Jelcin szerint az adósságszolgálatot nem tartalmazó központi költségvetés 1999-től egyensúlyba hozható. Az orosz elnök múlt heti beszédében kifejtette: a költségvetés tervét nem inflálódott bevételi előirányzatokra kell alapozni, hanem tényleges előrejelzésekre. Megbízta a kormányt, hogy három hónapon belül készítse el a hiánycsökkentés programját, azért, hogy 1999-től a bevételek már fedezzék a kiadásokat, leszámítva a kamatterhet. Azt is bejelentette, hogy idéntől saját ellenőrzése alá vonja a költségvetés kidolgozását.
Az idei költségvetés hiánya terv szerint a GDP 3,5 százaléka lehet.
Jelcin megbízta a kormányt a nyugdíjreform előkészítésével, melyben az állami kirovó-elosztó rendszert tőkefedezeti rendszerrel egészítenék ki. A tervet december 1-jéig kell a parlament elé terjeszteni.
Megvédik a részvényesi jogokat és szerződéseket, javítják a vállalati irányítást. A jövőben a szövetségi kormány nem vállal felelősséget a térségek külföldi hitelfelvételeiért, ha azokat Moszkva előzőleg nem hagyta jóvá. A kormánynak kell szabályoznia az árakat és ellenőriznie a költségeket olyan monopolterületeken, mint a földgáz, az áram és a vasút. Az elnök tarthatatlannak mondta, hogy a monopolvállalatok halmozták fel a legnagyobb adóhátralékot.
A kormánynak a parlament elé kell terjesztenie a földtulajdon privatizálására és az ingatlankereskedelemre vonatkozó javaslatot.
Az orosz kincstárnak és nem a kereskedelmi bankoknak kell a költségvetési kifizetések elosztását kezelnie. A kormányalapok pénzeit a jegybanknál, és igen nagy gonddal kiválasztott kereskedelmi bankoknál helyezik el. A kormány leállítja azt a gyakorlatot, hogy garanciát ad állami programokat finanszírozó kereskedelmi bankoknak. Az állami szerződéseket nyílt tendereken lehet majd elnyerni, a zárt pályázatok helyett közölte Jelcin.
Az idei év egyik legfontosabb gazdasági feladatának mondta Jelcin az adóreformot. A kormány heteken belül a duma elé terjeszti az új adókódex tervezetét. Az új adókódex alapján egyszerűsödik az adórendszer, megszűnik a legtöbb kedvezmény és kivétel, ezzel egyidejűleg igazságosabbá válik a teherviselés, könnyebbedik az adóteher, viszont szigorodik a behajtás.
Jelcin bejelentette, hogy az 1992-ben kezdődött reformok óta idén először nő a hazai össztermék. A GDP az elnök szerint legalább 2 százalékkal bővül.
Oroszországban februárban tovább lassult az infláció. Az orosz statisztikai bizottság Jelcin beszédével egyidejűleg közzétett adatai szerint az inflációs ráta 1,5 százalékos volt a januári 2,3 százalék után. A kormány költségvetési tervezetéhez 1997-re 11,8 százalékos éves inflációt vettek alapul, vagyis átlagosan körülbelül 1 százalékos emelkedés havonta. Oroszországban tavaly 21,8 százalékos volt az infláció, 1995-ben még 130 százalékos.
A statisztikai adatok szerint februárban 36 százalékkal emelkedett a szövetségi adóbevétel januárhoz képest és 13,9 billió rubel volt. Ez még mindig 20 százalékkal elmaradt a költségvetési előirányzattól. A februári adatok 1996. februárhoz képest 13 százalékkal jobbak.
Az adóbehajtási gondok miatt az IMF tavaly többször is felfüggesztette az Oroszországnak jóváhagyott 10,2 milliárd dolláros hitelkeret részleteinek folyósítását. A napokban elterjedt a hír, hogy az orosz kormány leállítja a pénzintézettel folytatott tárgyalásokat az 1997-es programról. Az érintettek ezt cáfolva, bejelentették, hogy várhatóan e héten eredménnyel zárják le a megbeszéléseket. Az IMF által egyik feltételként megszabott földgáz- és energiapiac liberalizálása azonban néhány hónapot késik – jelentette ki a tárgyalásokhoz közel álló egyik nyugati forrás. Vlagyimir Potanyin első orosz miniszterelnök-helyettes több havi időt kért a Gazprom és az Egyesített Energiarendszer monopolvállalatok szerkezete átalakításával kapcsolatos tervek véglegesítéséhez. Nyugati szakértők szerint a kormány komolyan gondolja a reformokat, és azokat meg akarja valósítani az IMF-fel kötött hitelmegállapodás alapján.
A Világbank is elégedett és úgy értékeli, hogy a jelenlegi 6 milliárd dollárhoz képest évente 2-3 milliárd dollárral több hitelt nyújthat Oroszországnak a következő néhány évben – mondta a Világbank egyik vezető tisztségviselője. Johannes Linn – a Világbank Európával és Közép-Ázsiával megbízott alelnöke – azt sem tartja lehetetlennek, hogy az évezred végére a kétszeresére emelkedjék az Oroszországnak adott hitelek összege. A Világbank eddig 6,2 milliárd dollárral kötelezte el magát Oroszországnak, amelyből 2,7 milliárdot már folyósított. A havi átutalás az egy évvel ezelőtt 25 millió dollárról mostanra 70 millióra emelkedett.
