Nem hozott megnyugvást a kormány által ajánlott és a parlament által törvénybe öntött kompromisszum-csomag. Pedig az agrártermelők igencsak érdemi engedményekhez jutottak. Egészség-ügyi hozzájárulásukat például november 30-ig – tehát aratás után – kell csak teljesíteniük. Ugyancsak nem elhanyagolható változás, hogy a mezőgazdasági kistermelés árbevételi határa 3 millióról 4 millió forintra növekedett. Annak az őstermelőnek pedig, akinek az éves árbevétele 1,5 millió forintnál kisebb, a tételes költségelszámoláshoz elegendő (20 százaléknyi) számlája van, s nincs egyéb jövedelme, még adóbevallást sem kell készítenie – elég egy nyilatkozat. (Negyedmillió forintos bevételig még erre sincs szükség.)
Az átalányadózást választóknál a “jövedelemkulcs” lett kisebb. Az állattenyésztőknél az árbevétel 6 százaléka, a növénytermesztő, élelmiszer-feldolgozó őstermelőknél 15 százaléka számít jövedelemnek (a kiskőrösiek 5 illetve 10 százalékot akartak), amely összeg ráadásul nem összevontan adózik.
A módosítással kibővült az őstermelői termékek köre is. Immár ide tartozik – 4 millió forintos árbevételig – több élelmiszerféle, például a (saját) szőlőből készült bor, ha azt a termelő számlára, felvásárlónak, illetve továbbfeldolgozónak értékesíti. (A dísznövénytermesztők 250 ezer forint árbevételig számítanak őstermelőnek.) Ennél is nagyobb kedvezménynek számít, hogy az őstermelők az áfa-rendszerben alkalmazhatják a kompenzációs felárat. További adminisztratív kedvezmény, hogy az egy háztartásban élő családtagok közös őstermelői igazolványt válthatnak ki (a kedvezményekkel természetesen minden családtag élhet).
A parlamenti ülésén egyetlen erősen vitatott pont akadt; az tudniillik, hogy az őstermelői igazolvány tartalmazza-e a gazda saját vagy bérelt földjének nagyságát, az istállók, ólak befogadóképességét. Ez – a gazdákkal kötött egyezség miatt – hiányzott az előterjesztésből, ám a költségvetési bizottság ragaszkodott hozzá, és a honatyák végül ezzel együtt szavazták meg a módosítást. Ez az eltérés aztán elég volt ahhoz, hogy a kiskőrösi termelők, illetve a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) a korábbi paktum be nem tartása miatt újabb megmozdulások szervezésébe kezdjen.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ugyancsak elégedetlen a módosításokkal. Érvelésük szerint nem egyenlően bírálják el a társas vállalkozásokat és a szövetkezőket, illetve a kistermelőket. Az egészségbiztosítási járulékot ugyanis utóbbiaknak csak november végéig, a társas vállalkozóknak azonban havonta kell teljesíteniük – a diszkrimináció tehát továbbra is megmaradt.
