Zöld jelzést adtak keddi tanácskozásukon az Európai Unió pénzügyminiszterei a 11 országban megvalósuló pénzügyi tranzakciós adónak.
A miniszterek beleegyezését követően most az Európai Bizottságon a sor, hogy kidolgozza az adó tartalmi elemeit, részleteit, amelyekkel – ha az adót közösen bevezetni szándékozó országok is egyetértenek – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Portugália, Belgium, Észtország, Görögország, Szlovákia és Szlovénia pár hónapon belül be is vezetheti a közös pénzügyi tranzakciós adót.
Fotó: AFP
Az Európai Bizottság eredetileg azért javasolta az adó bevezetését az Európai Unió minden tagállamában, mert egyetértett azzal a széles körben elfogadott társadalmi vélekedéssel, hogy a pénzügyi szektornak – amelyet jelenleg is aluladóztatott szektornak tart – hozzá kell járulnia a válság költségeihez. A 11 országban hamarosan bevezetendő adó a pénzintézetek közötti ügyletekre 0,1 százalékos terhet ró, a származékos ügyletekre 0,01 százalékos adót vet ki. A terhet a tranzakció helyétől függetlenül meg kell fizetni abban az esetben, ha legalább az egyik érintett pénzintézet székhelye az Európai Unióban van.
(Magyarországon a tranzakciós illeték mértéke ennél jóval kisebb, ám az alkalmazási köre jóval szélesebb.)
A kezdeményezés bírálói szerint egy ilyen adó azt válthatja ki, hogy az értékpapír-kereskedelem az adóterhet bevezető országokból máshová tevődik át. Szerintük egy ilyen adó bevezetésének úgy van értelme, ha az egész világon megtörténik, vagy legalábbis az Európai Unió minden tagállamában. Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja viszont mérföldkőnek nevezte a miniszterek keddi döntését, amellyel az első olyan megerősített együttműködést hagyták jóvá, amely az adózás területét érinti.
“Az Európai Unió bruttó hazai termékének kétharmadát adó országok egyként óhajtják bevezetni ezt a méltányos adóterhet, amivel állampolgáraik régóta hangoztatott elvárásainak tesznek eleget. Ezzel pedig kikövezik az utat azok számára, akik később döntenek úgy, hogy csatlakoznak” – fogalmazott a litván biztos, utalva arra, hogy a megerősített együttműködéshez a most kimaradó országok később bármikor csatlakozhatnak.
