Az élelmiszerek, illetve napi cikkek forgalma az eladott árumennyiséget tekintve együttvéve 8 százalékkal csökkent 2007-től, miközben csaknem 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók – közölte az OKSZ. A szövetség elemzése szerint az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen másfélszeresére nőtt, a mezőgazdasági alapanyagárak együttes változása 70 százalékos volt.
Szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adókulcsa a 2006. évi 15-ről 27 százalékra emelkedett, illetve a kenyér- és tejfélék esetében 18 százalékos az áfakulcs. Változó, hogy az egyes időszakokban mely termékek húzták fel a leginkább az árakat. Tavaly a 12 százalékkal dráguló sertés- és marhahús, illetve a 36 százalékkal dráguló tojás, míg előző évben az étolaj, a liszt, a cukor és a burgonya ára emelkedett az átlagosnál jelentősen nagyobb mértékben.
Tavaly nyomon követhető volt, hogy az árnyomás erősödése miatt zsugorodott a piac. Az első negyedévben még szerény mértékben nőtt az élelmiszer-fogyasztás, ezt követően hullámzó ütemben csökkent, a 7-8 százalékos áremelkedést nem bírta el csökkenés nélkül.
A kereskedelmi szövetség szerint 2013-ban az élelmiszerpiacon döntő kérdés, hogyan alakulnak a mezőgazdasági alapanyagok árai. Várhatóan mérséklődhet az eddigi árnyomás, a hazai mezőgazdaság kilátásai jobbak, az európai fogyasztói piac válsága pedig nem húzza fel a kivitelt. Ugyanakkor a gazdaság teljesítményének megrekedése a jelenlegi szinten nem engedi a reáljövedelmek bővülését, így a vásárlóerő nagyobb áremelkedést nem bír el – mutatott rá az OKSZ.
A szervezet elemzése szerint az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, valamint az élelmiszeripar árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5 százaléknál nagyobb.
Tavaly január–novemberben a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 221 200 forint volt, ami 4,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset pedig (családi kedvezmény nélkül számítva) 142 900 forint volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600). Ami azt jelenti, hogy mindössze 2 százalékkal haladta meg az előző év első 11 hónapi mértékét. Miközben kissé fékezett, 5,7 százalékos inflációt mértek.
Néhány napja a Vidékfejlesztési Minisztérium tudatta, hogy folyamatosan figyelik az élelmiszerek árait, és pozitív jeleket látnak. Ezt arra alapozták, hogy az élelmiszerek drágulásának mértéke 2012 decemberében – novemberhez viszonyítva – nem nőtt, hanem 0,1%-kal 7%-ra mérséklődött, folytatva a növekedési ütem októberben kezdődött mérséklődését. E tendenciában a tárca nem vár változást az év első hónapjaiban.
A szaktárca szerint az élelmiszerárak emelkedését világszerte leginkább befolyásoló gabonafélék világpiaci ára 2012 decembere óta 15%-kal csökkent, ami jó hír a hazai állattenyésztőknek. A takarmányárak csökkenésével mérséklődhetnek az állattenyésztők költségei, ami természetesen pozitív kihatással lesz a húsáruk árának változására is, hiszen az alapanyagköltség egy-egy élelmiszer előállítási költségének átlagosan mintegy 60%-át jelenti.
