A Költségvetési Tanács az elmúlt időszakot véleményezve teljesíthetőnek tartja a 2013-as hiánycélt – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) és a Magyar Közgazdasági Társaság „Költségvetési politika – gazdasági növekedés” című közös szemináriumán. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) oldalán közölt írás szerint a 2013. első félévi folyamatok alapján az államháztartás központi alrendszerében a bevételeknél elmaradások tapasztalhatóak.
A Költségvetési Tanács szerint ez egyfelől a makropályával, másfelől a túlzott kormányzati becslésekkel magyarázható. A GDP-arányos hiány és az államadósság éves szinten tartható, de ehhez szükség lesz az Országvédelmi Alap mint legfőbb tartalék részbeni vagy egészbeni fel nem használására is. A bevételi előirányzatok teljesülésének – a KT által is előre jelzett – kockázatai rávilágítottak, hogy „e területen megalapozottabb tervezőmunkára van szükség”. Így az utólagos, befektetői bizalmat rontó lépések elkerülhetőek – mondta Kovács Árpád.
Az ÁSZ rajta tartja a szemét a költségvetésen
A szemináriumon Domokos László emlékeztetett rá, hogy rendszeresen ellenőrzik a költségvetés alakításában meghatározó szerepet játszó intézményeket – az Államkincstárat, az Államadósság-kezelő Központot, önkormányzatokat, kórházakat, egyetemeket. Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy 2011 óta szisztematikusan ellenőrzik, illetve elemzik azokat a kockázatokat, amelyeknek a bekövetkezése növeli az államadósságot, azaz negatívan hat az államadósság-szabály teljesülésére. Ilyen például az önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzése, az állami és önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok vagyongazdálkodásának ellenőrzése, vagy a monetáris politikai költségvetési kockázatairól készített elemzés – tette hozzá.
Folytatódhat a GDP növekedése
A magyar gazdaság az év elején kikerült a recesszióból, a növekedés pedig a következő negyedévekben is folytatódhat – mondta el Balog Ádám. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a tanácskozáson hozzátette: a kedvező pénzpiaci környezet fennmaradásával folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése. Szerinte rövid távon a háztartások reáljövedelme érdemben bővülhet, ugyanakkor a lakossági fogyasztás csak lassan élénkülhet, erősebb fogyasztásbővülést a foglalkoztatási helyzet jelentősebb javulása hozhat, várhatóan 2014-ben.
Kovács Árpád
Fotó: MTI / Kovács Attila
Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságáról alkotott kép érdemben befolyásolja az ország kockázati megítélését, és azon keresztül a monetáris politika mozgásterét. Ebben az értelemben az alacsony hiány melletti kormányzati elköteleződés javítja az ország befektetői megítélését. A költségvetési politika a fogyasztói árakon – indirekt adókon és hatósági árazáson – keresztül is hatással lehet a monetáris politikai döntésekre – tette hozzá.
Balog Ádám azt mondta: a jegybanki alapkamat közvetlenül elsősorban a rövid hozamokra gyakorol hatást, ugyanakkor egyszerű modellszámítással kimutatható, hogy hiteles monetáris és fiskális politika mellett a költségvetés kamatkiadásai jelentősen mérséklődnek. A hitelpiaci torzulások miatt a gazdaságot élénkíteni kell, erre lehetőséget biztosítanak a kedvező inflációs kilátások. Az MNB Növekedési Hitelprogramjáról az alelnök azt mondta: az várhatóan 0,2-0,5 százalékkal – kedvező esetben akár 1 százalékkal – emelheti a GDP-t 2014 végéig.
A költségvetési politika hat a beruházásokra
A költségvetési politika több csatornán keresztül befolyásolja az üzleti környezetet, ennek pedig kimutatható hatása van a vállalatok beruházási hajlandóságára – mondta Dale A. Martin. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint a közvélemény, de néha még a gazdaságpolitika is gyakran leegyszerűsített módon tekint „az üzleti környezet” témakörére, holott az messze komplexebb jelenség, mint a bérek és az adókulcsok egyszerű eredője. A beruházási döntések meghozatalakor komoly szerepe van az üzleti környezetnek, és ebben fontos szerepet játszik a költségvetési politika is.
A kamara rendszeresen végzett vállalati felmérései szerint több olyan, a költségvetési politika által érintett terület van, ahol régóta hiányérzetük van a cégvezetőknek. „Azt tapasztaljuk, hogy nemcsak az adókulcsok vagy a támogatások mértéke gondolkoztatja el a beruházási döntéshozókat, hanem az ezzel kapcsolatos tényezők bizonytalansága is” – tette hozzá. „Ez egyébként különböző ágazatokban is jellemző, ezért nem lehet és nem is helyes „jó” és „rossz” befektetőket megkülönböztetni” – vélte a kamarai elnök, aki Magyarországon a Siemens egységeit irányítja elnök-vezérigazgatóként.
A kamara elemzései szerint kimutatható összefüggés van az üzleti környezettel való elégedettség és a vállalatok beruházási hajlandósága között. „Magyarország egyik fő kihívása a beruházási tevékenység visszaesése” – mondta az elnök, ezért szerinte a beruházásokat alapvetően bátorítani kellene. „Ebben nagy felelőssége van a költségvetési politikának is” – összegezte előadását Dale A. Martin.
Össze kell hangolni a gazdasági és költségvetési politikát
Az uniós intézmények és az Európai Unió tagállamai közötti partneri viszony szükségességét és az eddigi együttműködés kölcsönös előnyeit emelte ki előadásában az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a tanácskozáson. Szűcs Tamás hangsúlyozta: az európai gazdasági reformfolyamat csak akkor lehet sikeres, ha az országok magukénak érzik a teendőket. „A közös cél egyben közös érdeket is jelent: a tagállamoknak és az EU intézményeinek közös érdeke a megfogalmazott ajánlások végrehajtása.” Az uniós ajánlások végrehajtása közös felelősség, amelyre a júniusi Európai Tanács állam- és kormányfői szinten vállalt kollektív politikai elkötelezettséget, így a bizottság joggal számít ebben minden tagország aktív közreműködésére – emlékeztetett.
A 2013-as országspecifikus ajánlások vezérfonalait ismertetve Szűcs Tamás jelezte, hogy a deficittel küzdő országoknak javítani kell versenyképességükön, a többlettel rendelkezőknek élénkíteni kell belső keresletüket; illetve konkrét, fókuszált intézkedésekre van szükség ahhoz is, hogy a munkanélküliek – különösen a fiatalok – helyzete már rövid távon is javuljon.
A gazdaságpolitikai koordináció eddigi eredményei közül kiemelte: „Az elmúlt évek széles körű reformjainak eredményeképpen megindult az európai gazdaság fokozatos kiegyensúlyozása. A fiskális konszolidáció is zajlik, a 2009-es negatív csúcshoz képest mára az EU átlagos költségvetésideficit-szintje csaknem felére csökkent. A Tanács döntése nyomán jelenleg 16 tagállammal szemben folytatódik a túlzotthiány-eljárás, ami természetesen még mindig túl sok, de előrelépés a negatív csúcspontot jelentő 24-hez képest.” Hozzátette: a Magyarországgal szembeni eljárás megszüntetése közös siker, hiszen az eljárás során az Európai Bizottság nem ellenérdekű félként, hanem végig partnerként viszonyult valamennyi tagállamhoz, így Magyarországhoz is.
